Négy állami tulajdonú intézményt, a Postát, a Takarékbankot, az MFB-t és a jegybankot perelte be Demján Sándor a takarékszövetkezeti integráció miatt.

Ma lesz az első tárgyalás abban a perben, amelyet Demján Sándor a takarékok nagy részét összefogó Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként indított a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank, a Takarékbank és a Magyar Nemzeti Bank ellen − értesült tegnap az Origo. Az OTSZ álláspontja szerint a beperelt szervezeteknek részük volt abban, hogy az MFB és a Magyar Posta augusztusban névértéken, egyenként 2000 forintért jutott hozzá a Takarékbank részvényeihez, ami ötöde a piaci értéknek. A szervezet már korábban is kifogásolta a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló új törvényt, amellyel az állam átvette az irányítást a takarékokat összefogó Takarékbank fölött, új irányítási struktúrát hozott létre. Eközben gyakorlatilag lehetetlenné tette a tagoknak az ellenállást, mert az, aki nemmel szavazott volna, elvesztette volna jogait. Az OTSZ akkor azt javasolta a tagoknak, írják alá az új alapszabályt, de tegyék hozzá, hogy csak kényszer hatására teszik. Sejteni lehetett, hogy nem lesz egyszerű menet a takarékszövetkezeti integráció, hiszen még az unióban sem volt példa hasonlóra. Tavaly óta gőzerővel dolgoznak a hatóságok az integráció lebonyolításában, de még mindig nem világos az sem, hogy egyszerű pénzügyi tranzakciónak vagy költségvetési kiadásnak számít-e az állam több mint 135,4 milliárd forintos tőkeemelése. A takarékszövetkezetek esetében nem egy bank vagy cég, hanem egy integrációs alap részesül állami tőkeemelésben, amelyben az állam nem szerez tulajdonrészt. A költségvetésből az alap vagyoni hozzájárulásként 135 milliárd forintot kap, míg a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezet működésére további 499,6 millió forintot használhat fel az alap. Az új ernyőszervezet két fő pillére az integrációs szervezet és a Takarékbank lesz, hasonlóan a külföldi példák többségéhez. Így lehetővé válik, hogy a központi bank (vagyis a Takarékbank) sokkal egységesebb módon szervezze az eddiginél a takarékok üzleti folyamatait. Az eddigi integrációkban nem működött keresztgarancia jön létre, hasonlóan a bankfiókokhoz, az ügyfelek bárhol intézhetik például ügyeiket, a pénzükért nem csak a számlavezető takarékjuk áll majd jót. Wiedemann Tamás

Kulcsszavak: Demján Sándor
Címkék: Demján Sándor interjú
Kategóriák: NEWS