Művészetek Palotája: olcsóbban sehol nem épül ilyen intézmény, Demján Sándor
- február 1.
Budapest, 2005. február 1., kedd (MTI) – A Művészetek Palotája a világon bárhol létesülő hasonló épületegyüttes költségénél legalább 15 százalékkal olcsóbban valósul meg – közölte Demján Sándor, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke kedden a budapesti, IX. kerületi létesítményben tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), a fejlesztő
Duna Sétány Székház Kft., a TriGránit csoport tagja és a szakmai
működtetésért felelős Művészetek Palotája Kft. a beruházásról a
sajtóban megjelent téves információk miatt hívott össze közös,
rendkívüli sajtóértekezletet – közölte Takács Ildikó, a TriGránit
Rt. kommunikációs igazgatója.
A Magyar Narancs beperelte a kulturális minisztériumot és a
minisztert a Fővárosi Bíróságon, mert a tárca nem bocsátotta
rendelkezésére a Művészetek Palotája építéséről, finanszírozásáról
kötött szerződéseket. A hetilap, amely szerint a beruházás egy
szerződésmódosítással 31,2 milliárdosból 100 milliárdossá változott,
tájékoztatást kért azokról a megállapodásokról, amelyeket az NKÖM és
a TriGránit érdekeltségi körébe tartozó cégek kötöttek.
A magát „becsületes építőmesternek” nevező Demján Sándor
felszólította az oknyomozó újságírókat: óvják és féltsék az
adófizetők pénzét, hasonlítsák össze a Művészetek Palotája és
bármely más országban épülő hasonló létesítmény költségeit.
Demján Sándor kijelentette: a sajtószabadság elkötelezett híve,
a média feladatának tartja azt felkutatni, ha az adófizetők pénzét
feleslegesen költik el.
„Felajánlotta”, a TriGránit kifizeti a különbözetet, ha valaki
olyan, hasonló beruházást talál a világon, amelynek költségeinél a
Művészetek Palotája nem olcsóbb 15 százalékkal.
„Miért nem hiszik el Önök, hogy vannak olyanok, akiket érdekel
az, hogy milyen lesz Magyarország?” – tette fel a kérdést,
megjegyezve: ez nem az írók és pártpolitikusok kiváltsága.
Demján Sándor leszögezte: nem történt költségtúllépés. Az
épületegyüttes nemzetközi versenyképességét nem lehet
megkérdőjelezni, és őket az érdekli, hogy a létesítmény
megvalósuljon. Hozzátette, reméli ez az építmény legalább száz évig
megmarad Budapestnek.
A TriGránit elnöke elmondta, hogy a terület növekedése ellenére
(37.500-ról 53.174 négyzetméterre) a nettó fejlesztési keretösszeg
az eredetileg elfogadott 31,3 milliárd forint maradt. Az eredeti
tízéves bérleti struktúrához képest az új PPP-konstrukcióban a
karbantartás, felújítás kockázata és költsége is a magánbefektetőé,
harminc éven keresztül.
Egy évtized helyett három évtizeden át teljes körű üzemeltetést
vállal a magánszféra, annak minden kockázatával együtt; ez
magyarázza a törvényben felső határként szabott 97,9 milliárd
forintos, beruházásra és működtetésre vonatkozó állami
kötelezettségvállalást.
A Millenniumi Városközpont, benne a Művészetek Palotájával
kulturális és idegenforgalmi elemekre építő „prototípus
városközpont”, amelyet más nagyvárosokban is érdemes megvalósítani.
Közép-Kelet-Európában tizenkét város tervez hasonlót építeni, a
cégcsoportnak ez az „export” az üzlet – mondta Demján Sándor.
Benedek András, az NKÖM közigazgatási államtitkára azt
hangsúlyozta: gyorsan megépült egy világszínvonalú nemzeti
kulturális intézmény, amelynek a magyar kultúrára felbecsülhetetlen
hatása lesz. (Az építkezés 2002 nyarán kezdődött, a létesítmény idén
március 14-én nyitja meg hivatalosan kapuit a nagyközönség előtt.)
Az államtitkár a projekt átláthatósága kapcsán arról
biztosított, hogy az új szerződés – az NKÖM a beruházóval a hosszú
távú bérletről és üzemeltetésről „rendelkezésre tartási szerződést”
köt, a tárca harminc év határozott időtartamra bérli a beruházó
által üzemeltetett épületegyüttest – az interneten is hozzáférhető
lesz. A minisztérium maximális transzparenciára törekszik – szögezte
le.
Benedek András arról is szólt, hogy az intézmény kiváló
minőségű, a művészek világából a próbaüzem időszakában már nagyon
sok pozitív visszajelzés érkezett.
Kiss Imre, a Művészetek Palotája vezérigazgatója „sok
félreértés” eloszlatására közölte: a beköltöző Ludwig Múzeum, a
Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, valamint a
Nemzeti Táncszínház három önálló intézmény, és „az életükbe nem
akarunk, nem is tudnánk beleszólni”. Kissé túlzónak nevezte a
„függetlenségféltő” cikkeket.