Munka törvénykönyve – Demján: kell az érdekegyeztetés
- augusztus 30.
Budapest, 2011. augusztus 30., kedd (MTI) – Szükség van az érdekegyeztetésre a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek között a versenyszférában, mert sok közös érdek van, amelyek mentén együtt lehet működni, és közös álláspontot kialakítani – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke kedden Budapesten a „Munkából élnénk!” címmel rendezett nemzetközi konferencián, amelynek középpontjában a készülő új Munka törvénykönyve áll.
A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége
(MOSZ) közös rendezvényén Demján Sándor hangsúlyozta: Magyarországon
legalább egymillió fizikai munkásra, termelőre van szükség, ehhez a
munkát tisztelni kell, a szakmunkást nem szabad lenézni. Hozzáfűzte
ugyanakkor: csak a versenyképes szakmát adó képzéseket lehet
támogatni az adófizetők pénzéből.
A VOSZ részéről egyben felajánlotta a szakszervezeteknek, hogy a
versenyszféra ügyeiről egyeztessenek, mert – mint mondta – a
munkaadók is érdekeltek abban, hogy erős szakszervezetek
legyenek. A VOSZ ezért nem ért egyet az üzemi tanácsok
pozíciójának megerősítésével, és inkább azt támogatná, ha minél több
szakszervezeti tag lenne a munkahelyeken – mondta az ügyvezető elnök.
Demján Sándor szerint mindenképpen szükség van egy új Munka
törvénykönyvére (Mt.), ennek tartalmát azonban egyeztetni kell.
Fontosnak nevezte, hogy az új kódexben rögzítsék a szabadság
gyűjtésének, valamint a részmunkaidőnek a lehetőségét. Kiemelte: az
érdekegyeztetésnek valamilyen formában általánosságban is működnie
kell.
„Foglalkoztatásba integráló” állami vállalatokat kell létrehozni
Magyarországon, mivel a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak)
nincs elegendő tőkéjük – mondta Demján Sándor. Úgy vélekedett, hogy
az európai átlagnál nagyobb ütemben kell növelni a termelést, ehhez
kell igazítani a hazai foglalkoztatás szerkezetét.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének
(MGYOSZ) alelnöke elmondta: ahhoz, hogy a vállalkozások eredményesek
lehessenek – különösen a mostani bizonytalan gazdasági környezetben
– kulcsfontosságú egy új Munka törvénykönyvének létrehozása.
Kifejtette: a jelenlegi Mt. „egyenszabályozást” kényszerít rá a
munka világára, a vállalkozások méretétől, működési területétől
függetlenül, és elsősorban a nagyüzemi ipari termelésre van
kitalálva. A munkahelyek többsége ma már nem ilyen – hangsúlyozta
Rolek Ferenc.
Az Mt.-nek segítenie kell a versenyképesség fejlődését, meg kell
teremtenie a differenciált szabályozást, teret kell adnia a helyi
megállapodások megkötésének, meg kell szüntetnie a szakszervezet és
üzemi tanács indokolatlan kettőségét, és hozzá kell járulnia a
vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez – emelte ki
Rolek Ferenc.
A minisztériumi tervezetet tartalmilag jónak nevezte, és úgy
értékelte, hogy az a 21. századra szabja a munkaügyi viszonyokat. Jó
kiindulási alap, most azon kell gondolkozni, hogy hogyan lehet egy
mindenki számára megfelelő tervezetet kialakítani – mondta.
Rolek Ferenc szerint az új Mt. tervezete „lényegesen
családbarátabb” a jelenleginél, példaként említette, hogy szigorítja
a vasárnapi munkavégzés elrendelését, általánossá teszi a vasárnapi
pótlékot, emellett kötelezően bevezeti, hogy minden munkáltatónak
biztosítania kell a gyermek három éves koráig az anya részmunkaidős
foglalkoztatását. ezenkívül különböző dolgozói csoportoknak –
például fogyatékosoknak – pótszabadságot ad.
Hangsúlyozta: a munkáltatók számára nagy változás, hogy a
munkaviszonyon kívüli munkavégzési formákra – például beszállítókra
– is kiterjesztik a Munka törvénykönyvének egyes intézkedéseit.
Megemlítette azt is, hogy 44 napban szeretnék korlátozni a
munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást a jelenleg 100 nap feletti
időszak helyett.
Az alelnök is kezdeményezte, hogy a szakszervezetekkel
tárgyalják végig a tervezetet, és alakítsanak ki közös álláspontot.