Demján: sikerült megakadályozni a takarékszövetkezeti vagyon ellopását
- június 16.
Budaörs, 2016. június 16., csütörtök (MTI) – Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerint sikerült megakadályozni, hogy ellopják a takarékszövetkezet vagyonát.
Demján Sándor az OTSZ elnökségének elnöki fórumát követő
sajtótájékoztatón csütörtökön, Budaörsön kijelentette: egy
megtervezett bűnszövetkezet volt, ami a takarékszövetkezeti rendszer
félelemben tartásán keresztül, „jogi csűrcsavarral élve”,
erkölcsileg nem elfogadható módon meggazdagodott meg.
Hozzátette: büszke arra, hogy nyílt levele hatására is sikerül
megakadályozni, hogy egy „parazita csoport” szívja ki a
takarékszövetkezet vagyonát, akár 70-80 milliárd forintot. Mint
mondta, a lopás az lopás, és itt kisemberek kisemmizése folyt,
mintegy 130 ezer kisrészvény-tulajdonos megdolgozott, felhalmozott
jövedelmét és pénzét lopták el.
Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranykönyvében olvasható
tájékoztatása alapján 2012-ben még 10 milliárd forintos vagyonnal
(adózott eredménnyel) rendelkezett az akkori szövetkezeti szektor.
Pár év alatt a 10 milliárd forintos eredmény 2 milliárd forint
veszteségbe ment át, miközben a „profitcentrum”, a Takarékbank
eredménye 200 millióról 3,2 milliárd forintra nőtt – ismertette.
Demján Sándor kitért Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott
megbeszélésére is, amely során egyebek mellett tisztázták azt, hogy
az integráció legfőbb célja a szövetkezeti és közösségi vagyon
gyarapítása, és akkor eredményes, ha a szövetkezetek közvetlen
részesedése nő a bankszektorban. Mint mondta, ez csökkent az utóbbi
időszakban, de ezt majd kideríti a felügyeleti vizsgálat.
Tájékoztatása szerint kitértek arra is, hogy független szakértőkkel
tisztázzák majd ki, milyen eredménye volt az integrációnak 3 év
alatt, hol sérültek az érdekek, „hol ment ki jövedelem”, amelyért a
döntéshozók felelnek majd. Beszámolt arról, hogy lesznek majd
személycserék, a miniszterelnök dönt majd erről. Kormánybiztost
neveznek majd ki egyebek mellett a közösségi vagyon gyarapításának
felügyeletére. Demján Sándor szerint a szövetkezeti törvény egy
üzleti terv, amire törvényt szabtak, amelynek „szellemi atyja és
mozgatója” Spéder Zoltán volt.
Kitért arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról
szóló, 2013-ban elfogadott törvény kimondta: a törvény „minden más
magyar törvényt felülír”, azaz a takarékszövetkezeti rendszer a
bankfelügyelet és a versenyhivatal hatáskörén kívül esett. Mint
mondta, olyan, mint egy „fekete lyuk”, arról senki információt nem
kaphat. Mint mondta, akkor 100 OTSZ-tag volt és volt 30
kontrollálatlan „kóbor” szövetkezet. Akik a rendszer „lenyúlására”
szövetkeztek, összekeverték az OTSZ-t és a szövetségen kívüli
szövetkezeteket. Mint mondta, az OTSZ működés, tőkefedezet
szempontjából biztonságos szervezet volt, jobb volt a minősítése,
mint az OTP-é. Kiemelte: az OTSZ tagszervezetei soha nem fordultak
az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA), a kárrendezést saját
alapjukból fedezték, ha valamelyik szövetkezet bajba jutott.