Demján Sándor: Magyarország a modern selyemút vége lehet

2011. április 27.

 Budapest, 2011. április 27., szerda (MTI) – Magyarország gazdasági és természeti adottságai jók ahhoz, hogy a modern kori „selyemút” vége legyen – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerdán, a munkaadói szervezet által rendezett magyar-kínai üzleti konferencián, Budapesten.    

Demján Sándor rámutatott arra, hogy a kínai áruk az Európai
Uniót Magyarországon keresztül gazdaságosan és gyorsan elérhetik, az
ország földrajzi helyzete és logisztikai infrastruktúrája ehhez jó
hátteret ad. Néhány termékek esetében az összeszerelést is célszerű
lenne itt elvégezni – tette hozzá.

A VOSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány
minden eszközzel elősegíti a magyar-kínai együttműködést, és
gratulált Kína gazdasági teljesítményéhez, utalva arra, hogy az IMF
szerint 2016-ra Kína lesz a világ legerősebb gazdasága.

Magyarország nemcsak tudományban, kultúrában, de üzleti
szellemben is erős – hívta fel a figyelmet Demján Sándor.

Zhang Wei, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács
(CCPIT)alelnöke szerint jelentős fejlődés előtt áll a két ország
gazdasági és kereskedelmi kapcsolata. Rámutatott arra, hogy adataik
alapján a bilaterális forgalom tavaly 8,72 milliárd dollárt tett ki,
ami 28 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, kínai cégek
2,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. Javasolta, hogy a
kereskedelmi forgalomban az egyensúly megteremtésére törekedjenek a
vállalatok, vegyenek részt közös kutatás-fejlesztésben,
kiállításokon, és fontosnak nevezte a kölcsönös beruházás
elősegítését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
elnöke hangsúlyozta, hogy a kamara magyar-kínai tagozatot működtet a
gazdasági kapcsolatok elősegítésére.

Az MKIK elnöke elmondta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés
pályájára állt vissza, és a rendszerváltás óta itt befektetett
külföldi tőke közelíti a 70 milliárd eurót. Ennek 70 százaléka az
Európai Unió tagországaiból jött és segítette Magyarország
integrációját az EU-hoz, ugyanakkor jelentős az Ázsiából – Japánból,
Dél-Koreából, Kínából – érkező befektetés is.

Gao Jian, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete
kiemelte a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fontosságát.
Kitért arra, hogy a kínai cégek mintegy tízezer főt foglalkoztatnak
Magyarországon, a kínai-magyar viszonyokat ismerő jogi tanácsadó
iroda működik Budapesten.

A nagykövet kiemelte, hogy a kínai kormány társadalmi- és
gazdaságfejlesztési tervet jelentetett meg, ebben hangsúlyt
fektetnek az életszínvonal emelésére, a belső kereslet növelésére,
az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a külföld felé
történő nyitásra. A kínai kereskedelemben nemcsak az export, hanem a
külföldi beruházások vonzása is hangsúlyt kap – mondta a nagykövet.

Chikán Attila professzor, korábbi gazdasági miniszter, a VOSZ
Gazdaságpolitikai Bizottsága elnökeként a magyar gazdaság
helyzetéről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a stagnálás és visszaesés
után a fellendülés folyamata kezdődik. Rámutatott: a kormány
adóreformot hajt végre, csökkenti a bürokráciát a kedvezőbb üzleti
környezet kialakítására.

Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke
szerint Magyarország vonzó lehet a kínai üzletemberek számára az
autóipar, elektrotechnika, informatika, biotechnológia,
gyógyszeripar területén az európai uniós piac közelsége, a
szakképzett munkaerő, az infrastruktúra és áttekinthető adórendszer,
a beszállítói háttér miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a két ország
közötti tavalyi külkereskedelmi forgalom 25,1 százalékkal bővült és
7,709 milliárd dollárt tett ki. A magyar export Kínába 1,532
milliárd dollár volt tavaly, 26,2 százalékkal több, mint egy évvel
korábban, a magyar import Kínából 6,176 milliárd dollárt képviselt,
ez 24,8 százalékos bővülés egy év alatt.