2009. február 16.

2009. február 16. 09:00 Az üzletember Németh Lászlót idézi és azt gondolja: demokrácia arról szól, hogy keressen mindenki annyi jövedelmet, hogy független legyen a politikától 

A műsorvezető: Krizsó Szilvia 

Durva lépésekkel egy durvuló jövő ellen? 1200 mmilliárd Ft-tal csökkentené az adókat a jórészt nagyvállalkozókból álló Reform Szövetség. Igaz, 3 év alatt. De kitől és honnan vennék el a kieső bevételt? Mennyire terhelhető még az ország? Vagy már nem is ez a kérdés? Itt már a gazdaság vészesen romló helyzete diktál? Kinek van igaza? A fontolva haladóknak, vagy a tiszta erőből előre menekülőknek? 

Mv.: – A miniszterelnök holnap a parlament tavaszi ülésszakának első napján jelenti be tehát az adó-, a szociális- és a foglalkoztatási rendszer átalakítására vonatkozó terveit. Annyi már kiszivárgott, hogy a szocialista kormány elképzelései szerint 2050-ig Európa egyik legstabilabb nyugdíjrendszere lesz Magyarországon. A szociális rendszer is átalakul, legkésőbb 2012-re az állami és önkormányzati juttatásokat egységes szociális számlára szeretnék összevonni, így átláthatóvá válnak kinek, mennyi támogatás jár. Az adóátalakítást illetően pedig annyit mondott a kormányfő, hogy az a régió országai közül talán a legversenyképesebb feltételeket biztosítaná Magyarországon a vállalatoknak és a munkavállalóknak. 

R.: – A kormány eddig kiszivárogtatott tervei szerint idén július 1-jétől 18-ról 19%-ra nő a személyi jövedelemadó kisebbik kulcsa. Ezzel egy időben az alsó sáv határa a jelenlegi 1,7 millói Ft-ról 2,2 millióra emelkedik. Ugyanez a sávhatár 2010-től 3 millió Ft lenne. A miniszterelnök szerint így a munkavállalók csaknem 90%-a az alacsony kulccsal adózik majd. Közben az áfa 20%-ról 23%-ra emelkedik. Emellett bevezetnék az egységes 0,5%-os ingatlanadót, és megemelnék a jövedéki adók szintjét is. A társasági adó mértéke nem változik, majd 16%. A tb-járulék viszont a szlovák és a cseh szint alá csökken. Ezzel a munkát terhelő munkaadói kiadások mértéke 26%-ra csökkenne. A korábbi tervek között szerepelt a jelenleg 1950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás megemelésének lehetősége is, de a legfrissebb lapinformációk szerint ezt elvetették. A Reform Szövetség tervezete, a versenyképesség javítása és a 3% alatti hiánycél megtartása mellett azt célozza, hogy lényegesen kisebb legyen az állami újraelosztás mértéke. És 2011-ig összesen 1200 milliárd Ft-tal csökkenjenek a költségvetés bevételei. A Reform Szövetség az szja alsó sávját júliustól 5 millióra, 2011-től pedig 15 millió Ft-ra emeli. Ami hatásában a környező országokban alkalmazott egykulcsos rendszerhez hasonlítható. Ezzel egy időben a 30 millió Ft-nál értékesebb ingatlanokra 1%-os ingatlanadót vezetnének be. Mindez igazságosabb teherelosztást jelentene, mivel bevonná az adózásba azokat is, akik nagy értékű ház tulajdonosai, de kimutatható jövedelmük nincs. A szövetség az áfát 23, a társasági adót 18%-a emelné. A tételes egészségügyi hozzájárulás pedig 5000 Ft-ra nőne és lényegesen emelkedne a jövedéki adó is. Fontos lépés lenne a munkaadók terheinek csökkentése, de a kormánnyal ellentétben ezt több lépcsőben tervezik. 2009. Július 1-jétől 27%-ra mérséklődnének a munkaadói járulékok, 2010-től már csak 24, 2011-től pedig 22% lenne. A szövetség javaslatának fontos része, hogy 2010-től az adókedvezmények közül csak a családi kedvezmény maradna fenn. 2011-től az EVA, az EHO és a tételes átalányadózás is megszűnne. Ahogy kivezetnék a kis adókat, az adójóváírás intézményét és a helyi iparűzési adót is. 

Mv.: Vendégünk Demján Sándor üzletember, a Reform Szövetség egyik tagja, jó estét kívánok! Demján Sándor, Trigránit elnöke: – Jó estét kívánok! 

Mv.: – Valóban ez az elgondolása a Reform Szövetségnek? Hiszen azért adtak maguknak még közel egy hetet. 

D.S.: – A Reform Szövetség az politikailag független szervezet, amit a munkaadói szervezetek és a Akadémia jelenlegi és két volt elnökének bevonásával alapítottunk meg. A Reform Szövetség nem úgy méri a reformokat, hogy ezzel hány szavazót lehet nyerni , vagy veszteni. 

Mv.: – Mondjuk azt lehetne mondani kívülállóként, hogy a partvonalon kívülről könnyű bekiabálni, mert, ha nem kell számolni a társadalmi hatásokkal, akkor tulajdonképpen akármilyen nagyot is lehet mondani. 

D.S.: – Azt hiszem, hogy a mi javaslatunk igazolja azt, hogy az ebbe tömörült szervezetek elsősorban Magyarország sorsáért aggódnak. Látja a kormány azt mondja, hogy 0,5% ingatlanadót kell bevezetni, én meg azt képviselem, hogy 1-et. Pedig én ingatlanos vagyok. Tehát a Reform Szövetségbe tömörült személyek és szervezetek, azok felülemelkednek a saját egyéni érdekeiken. És próbál közvetíteni a Magyarországon vallássá tett politikai nézetek és oldalak között. 

Mv.: – Az mit jelent, hogy vallássá tett? 

D.S.:- Hát mondjuk, mint a síiták és a szunniták. 

Mv.: – Azt én tudom, mi a vallás, csak.. 

D.S.: – ..északír protestánsok és katolikusok közötti konfliktus. Az a helyzet, ha az egyik oldal mond valamit, akkor a másik automatikusan azt mondja, hogy nem. És e között próbál közvetíteni a Reform Szövetség. 

Mv.: – De mit gondol, sikeresen tudnak önök közvetíteni? Tehát elképzelhető egy olyan látvány, hogy holnap a miniszterelnök bejelenti a csomagját és az ellenzék látványosan mellé áll? 

D.S.: – Ezt ma még nehezen tudom elképzelni, de elindult Magyarország ebbe az irányba. Az emberek 80%-a változást akar. Ez egy megdöbbentő előrehaladás Magyarország helyzetét figyelembe véve. Én ebben a műsorban is és máskor is ostoroztam a patópálizmust, ami Magyarországon van. Én azt gondolom, hogy vannak olyan pontok, amiben az ellenzék és a kormányoldal meg tud egyezni Magyarország érdekében, meg kell lépni dolgokat. 

Mv.: – Ezt most sokan vennék örömmel. Ugye önök azt mondják, hogy 1200 milliárd Ft-ot vonna ki a rendszerből, ha az adókat úgy csökkentenék, ahogy önök javasolják. De ez azt jelenti, hogy ott akkor keletkezik egy 1200 milliárdos lyuk. Azt hogyan lehet betömni? Úgy, hogy azt mondják, hogy egyébként meg a hiánycélt tartják. 

D.S.: – Amit én el szeretnék mondani, tehát olyan kitűnő szakértők és szakemberek, Békesi László, Chikán Attila, Palócz Éva, Oszkó Péter, akiket megbíztunk, tehát a munkacsoportokat vezetik, kimutatták, hogy más országokhoz viszonyítva Magyarország hol költ többet és hol oszt el többet. És a fejlődés, tehát ezeknek az országoknak a fejlődése és példája igazolja, hogy nem kell feltalálni a meleg vizet, át kell venni a jó módszereket, mi erre tettünk javaslatot. Ma az állam mindenkitől, tehát termelést mindent figyelembe véve 50%-ot von el, más a mi javaslatunk az, hogy ez menjen le 40-re, tehát 40%-ot vonjon el. És az emberek maguk döntsék el, hogy mire akarják fordítani a pénzt. 

Mv.: – Ezzel ugyanakkor azt mondja, jól értem, hogy a szociális kiadásokra ne fordítson az állam, hagyjon többet az állampolgárok zsebében és majd ők elintézik maguknak? 

D.S.: – Szerkesztő asszony, a lényeg az, az, hogy a magyar lakosságot a rendszerváltás után nem tanították meg a piacgazdaságra. Ha Magyarország dinamikusan fejlődött volna, akkor, és egy normál menetben, időben meghozták volna a reformokat, akkor ma minden ember kétszer annyit keresne, mint jelenleg. És akkor nem szorulna szociális juttatásra. A szociális juttatás az akkor keletkezik, ha sok a szegény ember. Ha a gazdaság nem fejlődik, minden abból ered, mindenki adója, a miniszteré, az öné, az egyetemi tanáré, az a gazdaságból ered, ha a gazdaság nem fejlődik, nincs jövedelem. Ezért a gazdaságot lenne muszáj preferálni. Ez az egyik oldal. A másik, a társadalom beköti a szemét, aki nem termel az, az ország, az soha nem tud fejlődni. Tehát lehet marketingcégeket, jogi irodákat, bármit létrehozni Magyarországon és szaporítani, kereskedelmi vállalatokat, ipari, mezőgazdasági termelésre van szükség. Ahhoz nem félmillió ember kell, hogy ott dolgozzon, hanem 1-1,5 millió ember. Tehát a szerkezetet is meg kell változtatni. 

Mv.: – És mire kellene átállni? Mert az egy dolog, hogy meg kell változtatni, de most már egy teljesen bebetonozott szerkezetben működik a magyar gazdaság. Ön szerint milyen irányba kellene elmozdulni? 

D.S.: – Az emberek képzettségének és lehetőségének megfelelő iparágakat és tevékenységeket kellene támogatni. A kiszivárgott feltételek alapján én azt gondolom, hogy a termelés ösztönzését kellene szelektív módon. Én például, ez nem a Reform Szövetség javaslata, nem könnyíteném a kereskedelmi vállalatok, marketingcégek járulékát, hanem azt mondanám, hogy termelést akarok ösztönözni, ezért visszaraknám a könnyűipart, a mezőgazdasági termelést és egyebet, amire Magyarországon sajnos szakképzetlen tömegek alkalmasak arra, de dolgoznak, termelnek és új értéket állítanak, tehát ott radikálisabban csökkentenék. De ez nem a Reform Szövetség, ez az én magánvéleményem. 

Mv.: – De, amit ön mond, az azt is jelenti, hogy az egész oktatási rendszert át kellene alakítani, mert csak úgy tudnak szakképzett munkaerőt berakni egyes cégekbe, ha van, akit be lehet tenni. 

D.S.: – Most ég a ház, tehát most tűzoltás van. Kell a hosszú távú és a rövid távú célokat nézni. Ma a szociálisan rászorulók nagy tömegét, ha mondjuk bedolgozó rendszerben varr, vagy almáskertet vagy gyümölcsöst művel, akkor azt azonnal oda be lehet állítani, ott radikálisabb adócsökkentést és ösztönzést adunk és érdekeltséget. A hosszabb távú rendszernél meg kell szűnjön az és minden adófizető meg kell értse, ha az állandó új szakmák, tehát, ha többen jelentkeznek pszichológusnak, mint mérnöknek, aztán ma hallottam egy új foglalkozást, bioetikus és azt az adófizető tartja e, feleslegesen van kiképezve, szakmunkás pedig nincsen, 2002 őszén hat egyetemi, főiskolai jelentkezőre jutott egy szakmunkás. Mindig elmondtam, ha az okosok és a szorgalmasok aránya felborul, akkor tönkremegy az ország. Ebből adódóan ezen változtatni kell tehát. 

Mv.: – Azt mondja, hogy az ipari termelést kell fokozni, mert ez lesz az ország jövője. 

D.S.: Ipari és mezőgazdasági. 

Mv.: – De azt is mondta, részt vett az új amerikai elnök imareggelijén, ez az 57. és utána azt nyilatkozta, hogy Amerika nélkül a válságból nem lehet kijönni. De Amerika éppen azt mondja, hogy ahhoz, hogy az amerikai gazdasági nőjön, majd az amerikai termékeket fogják preferálni, hova kerülnek akkor majd a magyar termékek? 

D.S.: – A magyar termékek egy piacon belül, az Unióban, Magyarország termelésének helye van. A „változz Amerika!”, igaz Magyarországra is, „Változz Magyarország!” Tehát szemléleti változásra lenne valójában szükség. Az egész társadalmat, a magyar társadalmat újjá kell építeni. Én nem szeretem az irodalmi idézeteket, de Németh Lászlónak van egy nagyon szép gondolata az Égető Eszterben, amelyik azt mondja, hogy az egész társadalmat kell családi alapon újjáépíteni. Ahol egy család át tudja tekinteni, hogy ez termel, ez hozza a jövedelmet, ebből ennyi gyereket lehet iskoláztatni. Ennyit költhetünk vacsorára, így kell tervezzük. Nem olyan az állam, a politika mindig elhiteti a szavazóval, hogy majd én segítek rajtad, korlátlan a pénz, én adom neked a szociális juttatást. Tehát a rászorulókat megfogja a politika. A demokrácia pedig arról szól, hogy keressen mindenki annyi jövedelmet, hogy független legyen a politikától. Erről szól a demokrácia. Nincs kiszolgáltatva a politikának, és nincs kiszolgáltatva az adott hatalomnak. 

Mv.: – Köszönjük, hogy mindezt elmondta itt nálunk. 

D.S.: – Én is köszönöm szépen.

Kulcsszavak: Demján Sándor, Trigranit
Címkék: Demján Sándor interjú
Kategóriák: NEWS