Interjú Demján Sándorral – demjansandoralapitvany.hu

Vendégünk életútja, pályája meghatározza a magyar gazdaság elmúlt negyven évét, hiszen ez a történet mesébe illő. A legkisebb szegénylegényből lett ő az ország egyik leggazdagabb üzletembere. Egykor hajnalban kelt, hogy vizet vigyen a jószágoknak a 3 km-re lévő kútból. Ma pedig milliárdokat költ szegény gyerekek oktatására és a kultúrára. Ő Demján Sándor. – Mindig születnek legendák és túlzások. Tehát a 3 km az 1,5 km-re volt a kút, tehát 3 km-t tettem meg és nem az állatoknak hoztam, hanem az embereknek, ivóvizet. A nehéz gyerekkor az arra tanított meg, hogy küzdjek és ma a világon az az ország érvényesül, amelyik küzdőképes, ahol a fiatalok a küzdőképesség mentalitásával vannak felruházva. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen nehéz gyerekkorom volt. Ha nem lett volna ilyen, hanem egy nagyon védett környezetben növök fel, akkor valószínűleg nem ülnék itt és ön nem mondta volna a rólam a felnagyított legendákat. – És a mai környezetben hogy látja a magyar gazdaság, illetve az európai gazdaság helyzetét? – Nagyon sötéten látom, elsősorban ugye mi nem vagyunk egy sziget, mi Európával úszunk, a fehér civilizációnak ma az az alap problémája, minden gyönyörű, hogy van a társadalom, a társadalom gondoskodik, a társadalom egyéni vágyaimat, az adófizetők pénzéből finanszírozza, ez egy szép rózsaszín szabadság, ami adja azt, hogy Európa 25%-át termeli meg a világ GDP-jének és szociális juttatásban 53%-ot fizet. Kínában halmozódik a valutatartalék, nem tudnak mit csinálni a pénzzel és Európa meg teljesen eladósodik és aki eladósodik, már a római korban is az volt, az rabszolgává fog válni. Azok az országok érvényesülnek, ahol termelés van. Tehát a társadalom alapja az gazdasági, ezt nagyon sokan próbálják vitatni, én ragaszkodom ehhez az eredeti, ortodox nézethez. Tehát ahol a gazdasági alap nem fejlődik, ahol nincs többlet termék, ott nem fog életszínvonal fejlődni, tud, ha felveszel hitelt és az az illúziód, hogy most kétszer többet fogyasztasz, de a végén azt valaki meg kell fizesse és akkor le fog maradni. Én azt gondolom, hogy 20-30 év múlva Európa egy a mai elrendezett arányokat figyelembe véve a mai Marokkó és Mali életszínvonalán fog élni a világhoz viszonyítva, mert nem lesz aki termeljen. Ez az alapvető kérdés. Mellette, egy érdekes dolog, ha kilépünk ami nem a fehér civilizációt képviseljük, hanem az emberiséget, akkor azt kell, hogy mondjam, ez az emberiség aranykora, bármilyen furcsa, 70%-a világnak, ez durván 5 milliárd ember, évről évre gazdagodik, lép ki a szegénységből, gondolok itt Ázsiára, Dél-Amerikába, magába Afrikában, tehát soha nem volt ilyen méretű és gyors jólét növekedés a Földön, hogy ez minket ez a kb. 1 milliárd embert negatívan érinti, az a világ össznépességének arányában elveszik, történelmileg. Tehát az az igazság ebben, hogy ahol termelés van, ott hatékony a kutatás-fejlesztés és a szegény fiatalok tömege, tehát demográfiai oldalon is, a feljövő országoknak van igazuk, mert ott nincs demográfiai probléma, rendkívül motiváltak, ők tudnak verekedni, idézőjelben, éheztek eleget ahhoz, hogy tudják, hogy mi az éhség, amiért dolgozni kell és azt kell mondjam, a jövő ezeké a feljövő országoké. – És a mi fiataljaink? Nemrégen tüntettek azért, hogy legyen több ingyen állami hely az egyetemeken. – Nem az ingyen állami hellyel van probléma, én magam nagyon büszke vagyok rá, mert egyik életcélom volt, több mint 10 ezer egyetemi fiatalnak adtam az alap ösztöndíj kétszeresét támogatási programban. Azzal nincsen probléma, hogy ingyen tanulni, a kérdés az, hogy hányan és kik? Ha megvan a képessége hozzá, nem a vágya, hanem a képessége, akkor én egyetértek az ingyenes oktatással, de az én ösztöndíj rendszeremnél is benne volt módosítva, hogy vissza kell fizesse, ha nem Magyarországon tanul. A probléma az egész fehér civilizációnál a foglalkoztatási szerkezet megváltozása. Ez azt jelenti, mondok egy példát, ha egy termelő munkahelyet létrehozok, az kb. hatásában három másikat hoz létre és senki nem a termelésre fókuszál, a végzettek sem, tehát a természettudományi végzettségűek aránya az rendkívül alacsony és szülő és pedagógus teletömi a gyerek fejét azzal, hogy te leszel a legnagyobb művész, te leszel Einstein és sorolhatnám, a probléma ebből adódik. – Ön többször megfogalmazta azt, hogy szükség van jó szakmunkásokra. Egy legutóbbi konferencián olyan sarkosan mondta azt, hogy igenis meg kéne becsülni a szakmunkásokat, kezet kéne nekik csókolni és nem lenézni, mint ahogy Európa teszi, ún. fonnyadt arisztokráciában. – Ez egy dzsentri hagyomány, Magyarországon ez különösen erős, de egész Európában és nem véletlenül, ahol nem volt arisztokrácia, idézőjelben, Amerikában, a munka ma is, a kétkezi munka, meg mindenféle munka a társadalomban sokkal magasabb elismertséget jelent, mint nálunk. Én büszkén vallom, nekem a volt munkakönyvem és én segédmunkásként kezdtem, az volt beírva, hogy segédmunkás és én ténylegesen fizikai munkát végeztem. Aki ezt írja, mutatja, halvány fogalma nincsen a termelésről. Ez igazából véve a tragédia, az elit nem érti a termelést, nem érti azt, ha 100 kg búza van, adott színvonalon ebből osztoznak, ha a következő évben 90 van, akkor 10%-kal kevesebb, ha ehhez felvesz valaki 10% hitelt, hogy ugyanannyit egyen, akkor a következő évben, ha megint 90 terem, akkor már csak 80-at tud, mert a hitelt egyszer vissza kell fizetni és így apad a társadalomban a termelésnek az aránya, Magyarországon meg az egész GDP számítás Európában is ott csal, nem valós, hogy nem a alap oldalt nézi, hogy mennyi volt a termelés, ha bővített újratermelés van, tehát ha többet termelek, mint az előző évben, akkor tud nőni az életszínvonal. Ezt elfelejtik, ha én odaadom szociális juttatásban, akkor ez megjelenik a GDP-ben, mert fogyasztás, és mindenki rettenetesen boldog. Tehát az elmúlt 10 évet figyelembe véve, Magyarországon a hitel növekedése az bejött a GDP-be, így se fejlődött, képzeljük el akkor, hogy a reálszférában milyen visszaesés volt, ez az egyik dolog, a másik, a régi mondás igaz, hogy a munka tette emberré az embert, tehát én azt gondolom, hogy mindenkinek dolgozni kell. Tehát lehet, ki lehet találni, hallottam, ilyen bölcs javaslatot, ha kutatás-fejlesztésre kitalálják Magyarországon mondjuk egy új Google-t vagy Microsoftot, akkor mekkora jövedelem van, akkor az emberek 1%-át foglalkoztatja és mi lesz a 99-cel? – Igen, de nagyon nehéz új munkahelyeket létrehozni. Azt látjuk, hogy az EU is évek óta küzd a válság megoldásával, valahogy nem sikerül, Magyarország másik utat választott, nagyon nehezet, azért, hogy az államháztartás hiánya csökkenjen, az államadósság csökkenjen, de éppen ezért nem jut pénz a gazdaság bővítésére. – Nem biztos, hogy én egyetértek a kormány bizonyos lépéseivel. Én azt gondolom, hogy az adósságot azt ki kell nőni, tehát a kérdés, hogy van annyi szellemi kapacitás, munkaerő Magyarországon, hogy az államadósságra fordított összeg, amellyel törlesztek, helyette ipari üzemeket vagy mezőgazdaságit hozok létre. Ha ezt létrehozom, akkor van növekedés, a magyar GDP-t meg lehetne duplázni, ugye ez egy alapkérdés és akkor az államadósság lemegy 50%-ra. Tehát az egy nem biztos, hogy egy jó jel nemzetközileg, ha valaki azt mondja, hogy én visszafizetem mondjuk a 6-7%-os kamat teherrel rendelkező államadósságot és nincs olyan ötletem, nincsenek olyan embereim, amivel én 8-10% jövedelmet tudok termelni meg foglalkoztatni, tehát ez egy vita. Tehát az én koncepciómban ez másképp jelenik meg. A valóság a másik oldalon, hogy a tönkretett oktatási rendszerbe, ahol mondjuk voltak olyan évek, amikor 3 vagy 4 diplomásra jutott egy szakmunkásra, amit kiképeztek. Ez egy olyan, amit gyorsan nem lehet megváltoztatni. – De most már megváltoztatták a szakképzés rendszerét. – De abból azt még ki kell képezni, tehát ez nem egy olyan, hogy holnap írok egy rendeletet, a tudást azt nem lehet kinevezni. Tehát a szakmunkásnak tudni kell a gyakorlatot. Semmi nem úgy működik a gazdasági élet meg az élet, hogy hoz a parlament egy döntést, hoznak egy rendeletet, ez egy folyamat. Azt lehet pótolni vendégmunkással, amit a magyarok nem szeretnek, de lehet magyar vendégmunkással is, hogy a magyarokat ide kell telepíteni, úgyis fogyunk, a demográfiai probléma az egy óriási tragédia, tehát Európa egyetlen esetben gyógyulna meg, ezt kimutatták a közgazdászok, ha 200 millió afrikait beengedne Európába. Ugyan egy nagyon neves ember, nem akarom mondani, mert közismert ember, akivel erről beszéltem, azt mondta, hogy igaz, persze, hogy egy generáció után Európát Észak-Afrikának hívnák demográfiai bomba az egy iszonyatos és tragikus, szerinte ma politika sem meri megmondani Magyarországon, hogy különböző Ratkó korszak, GYES meg egyéb hullámaiból mire számíthat a magyar. Tehát a demográfiai probléma amellett, hogy nem termelés orientált akart lenni az európai, mert lenézik, lenézik a munkát, a büdös parasztot, volt egy szólás évszázadokon keresztül, a fizikai munkást és senki nem dicsekedik, Amerikában odajön valaki, hogy ő autógyárban dolgozik és büszke rá és a társadalom elismeri, a farmerre felnéznek, mert az termeli meg az élelmiszert. Itt Magyarország odáig jutott, hogy ún. elit körbe, egy mérnök, mivel ugye az egy ilyen reálgazdasági, az egy lenézett ember. A fiatalokat úgy a szülők, a társadalom, az oktatás eltéríti ettől, pedig most mondom, 20-30 év múlva a legtehetősebb ember az a mezőgazdasággal foglalkozó ténylegesen termelő lesz és a szakmunkás lesz és sokkal több jövedelme lesz. És mivel anyagi alapon nyugszik a társadalom és a jövedelmeken, nagyon sokan meg fogják bánni, hogy nem a reálszféra irányába akarnak tanulni, hanem színész akar lenni, zenész akar lenni, művész akar lenni. Ki fogja őket eltartani? – Hadd kérdezzek most valami személyeset, most legutóbb itt a Príma Primissima díj osztály előtt ugye egy közös vállalkozás alvállalkozói akartak tüntetni, mert nem jutottak a pénzükhöz, bár nem az ön cége volt a hibás, de ön azt mondta, hogy akkor annak érdekében, hogy legyen békesség és nem legyen lánctartozás, a saját vagyonából kifizette ezeket az alvállalkozókat. Ezt miért tette? – Ez is torzítás. Én két évvel ezelőtt megmondtam, hogy én magyar kisvállalkozót ki fogom fizetni, annak ellenére, hogy nem ez a szokás sem a világon, sem Magyarországon. Mondjuk a Malév csődbe megy és az állam tartozik nekem, nekem nem fizeti ki, tehát van egy állami morál, az én saját morálom szerint, aki tényleg elvégezte, mert van ezek között is szélhámos meg nem teljesített, meg egyéb, azoknak én ki fogom fizetni, ez erről szól. Nincs köze a Príma Primissimához meg egyébhez. – De megéri jótékonykodni? Megéri saját morál szerint kifizetni az elvégzett munkát? A közvélemény egy részében Demján Sándor így is csak egy gazdag ember marad, egy kapitalista marad. – Ezt válasszuk ketté. Talán a szocializmus volt az, ami a sárga agyú rendszert kitermelte, tehát az ún. irigység komplexust. Tehát akkor én nem mondhatok jót, mert körbe vesz egy irigység, de én azt gondolom, hogy megéri a jótékonykodás, amit az én alapvető életcélom, hogy a szegény, mert a társadalomban, amilyen én voltam és nekem is volt mindig, aki segített, tehát én azt gondolom, hogy Európa romjain meggazdagodhat régió még. Tehát Magyarországnak erre van esélye. Esélye akkor van, ha motivált fiatalok lesznek és az én véleményem és ezt gyakorlatban is csinálom, én két diplomával rendelkező, aki 30 éves korig tanul, azt én nem veszem fel. Én azt gondolom, ha mi egy jó szakmunkás gárdával rendelkeznénk, akkor ömlene ide a külföldi tőke és lenne termelőhely. Ezért az én figyelmem a speciális szakmunkás képzés irányába történik és az ún. hiányszakmák irányában az egyetemen. Tehát nem a túlképzésben. Tehát újra kell kezdeni a termelést, a társadalom szemléletét meg kell változtatni, a foglalkoztatás szerkezetet meg kell változtatni, de a legnagyobb probléma, amit most is mondok, nem lesz növekedés. Ugye én az első Széll Kálmán tervnél nyilvánosan kiálltam és azt mondtam, hogy nem lesz növekedés. A kitörés az növekedésben van, tehát ezt helyesen hirdette a kormány, de gyakorlatban nem tette le azokat a nagy projekteket, amik új beruházásként pluszba megjelennek, nem oldotta meg a kisvállalkozások, közép vállalkozások tőkehelyzetét. Ha ingyen odaadják neki, nem szabad irigyelni, csak a társadalomban van egy irigység, ne ravatalozót, ne városi közteret hozzanak létre, hanem bútorgyártó üzemet, liszt gyártó üzemet, konzervüzemet, mert az újratermeli magát, az uniós forrásokat figyelembe véve. Tehát ezzel adós, ezzel a mechanizmussal a kormány és kellett volna nagy integráló rendszereket csináljon, klasztereket, mint ami máshol van, tehát integrálni kell a sok kis húsüzemet, a zöldségtermelést és sorolhatnám, textil ipartól kezdve. Ahhoz tőke kell a hazai kis és középvállalkozásoknak. Ahol pedig ezt nem tudja megoldani, ott hozzon létre állami vállalatot, nem ördögtől való, én nem hiszek abban, tehát nem jó út, mert egy állami vállalat mindig hatékonytalanabb, mint egy mint egy magánvállalat, csak itt arról van szó, hogy kinek van tőkéje és egy állami vállalatot is lehet jól működtetni, ezt szeretném elmondani, van rá példa, ha a tulajdonos, az állam olyan követelményrendszert állít fel. Tehát kellett volna 8-10 nagy állami vállalatot létrehozzon, amely modellszerűen több ember foglalkoztatását megteremtette volna. Még egy amit mondanék, a magyar történelmet figyelembe véve. Ez a hungarosunita modell, ami Magyarországon van jobb és baloldal, ez az országot tönkre fogja tenni. Vannak olyan pillanatok, amikor az országnak össze kellene tudni fogni, ez az az időszak, ez a vészhelyzet, véleményem szerint, ami Európában van, ebből ki lehet emelkedni, ha van egy jó nemzeti program, a másik, hogy ugye ez a siita és szunita ugye az egyik kormányra mondja a negatívumot. Ha a magyar józanul gondolkodik, akkor nem lehet olyan politikus, aki ne azt akarná, hogy jó legyen. A politikusok mániákusan azt szeretnék, ha szeretnék őket. Ugye azzal lehet választást nyerni, itt nem arról szól az egész, hogy kárt akar okozni, azt akarja, hogy szegénységbe kerüljön, ezt kiabálják egymásra. Ez az egész egy butaság. A kérdés, hogy kinek van csapata és én félreteszem, nem ér semmit, sem a jobboldali, sem a baloldali ideológia, egy teljesen racionális elv, kinek van olyan csapata, hogy megcsinál egy koncepciót, következetesen végig viszi és akkor lehet nyerni Európában, ha nem, akkor elszegényedünk, mert a folyamat az az, hogy bizony nem a kultúrantropológust fogják elvinni külföldre, hanem az hegesztőt, az ácsmestert és a másikat. És Magyarországon még kevesebb termelő lesz és akkor miből lehet eltartani az országot? Tehát az én kétségem az, ha nem lesz gazdasági növekedés, ha nem tud Magyarország fejlődni, akkor nem tudja megtartani az embereket, akkor elvándorolnak és 100 év múlva nem lesz Magyarország. Európa történelme, sok nép tűnt el és sokat asszimiláltak. Ez a gazdasági összefüggése és ebben véleményem szerint mindegy, hogy jobboldalinak mondják magukat, össze kellene, hogy fogjon az ország. – Köszönöm a beszélgetést. – Én köszönöm. (Bruttó)

Kulcsszavak: Demján Sándor
Címkék: Demján Sándor interjú
Kategóriák: NEWS