Félmilliárd forintos alap takarékszövetkezeti forrásból a kkv-k támogatására – Demján

2008. július 2.

Budapest, 2008. július 2., szerda (MTI) – Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerdán nyilvános ajánlatot tett a kormánynak: a takarékszövetkezetek 700 milliárd forintnyi szabad pénzeszközeiből több részre bontva egy 400-500 milliárd forintos fix alapot hoznak létre, amit az állam gondozhat, forrásként használhat fel a kis- és középvállalkozások támogatására vagy adott értékben önkormányzati fejlesztésekhez.    

Demján Sándor ezt a Nemzetközi Szövetkezeti Nap és a
takarékszövetkezetek megalakulásának 50. évfordulója alkalmából, a
Parlamentben tartott ünnepi megemlékezésen jelentette be.

Az ajánlat szerint a lebonyolítók a takarékszövetkezetek
lennének, amelyek a forrásért megfelelő kamatot kapnának. A
takarékszövetkezetek cserébe részt kívánnak venni a falvakban az
állami kifizetések lebonyolításában és részt kérnek az önkormányzati
számlák vezetéséből is.

Demján Sándor hangsúlyozta: Franciaországban vagy Németországban
elképzelhetetlen, hogy ne a településen jelen lévő pénzintézet
vezesse az önkormányzat számláját és állami kifizetések esetén ne
élvezzen elsőbbséget. Felvetette azt is: a bank névre a
takarékszövetkezetek történelmük alapján rászolgáltak.

A jövőről szólva az OTSZ elnöke elmondta: az energia- és
pénzügyi válság nyomán felértékelődött a takarékszövetkezeti
szektor szerepe, mert az általános banki tevékenységet végző
pénzügyi intézmények közül jelenleg csak ők rendelkeznek
forrástöbblettel.

A takarékszövetkezetek 1.300 milliárd forintnyi betétet
gyűjtenek – ez a lakossági betétek 15 százaléka -, 600 milliárd
forintot hitelként helyeznek ki, 700 milliárd forintot pedig a
bankközi piacon keresztül hasznosítanak vagy államkötvényekbe
fektetnek – ismertette az elnök.

Demján Sándor szerint nem várható el, hogy a
takarékszövetkezetek hazafias kötelességből államkötvényeket
vásároljanak. Ha nem tudunk megállapodni, saját üzleti érdekeinket
figyelembe véve mi is lehetünk önzők; garantáltan le lehet úgy
fedezni minden kihelyezést, hogy ne kelljen plusz kockázati alapot
képezni – mondta. A tőkeemelés a mostani szabályozás mellett a
takarékszövetkezeteknél nehéz – tette hozzá.

A megemlékezésen jelen lévő Veres János pénzügyminiszter
elmondta: a kormány kész megvizsgálni, hogy az említett alap hogyan
működhet úgy a kormányzat céljait is szolgálva, hogy a szövetkezeti
gondolat is megvalósuljon és a vidéken működő gazdálkodó
szervezetek, települési önkormányzatok fejlesztését is szolgálhassa.
Hozzátette: bízik abban, hogy az egyeztetések még az idén eredményt
hozhatnak.

A pénzügyminiszter szerint a takarékszövetkezetek előtt álló
legfontosabb kihívás az, hogy az EU egységesülő pénzügyi piacán
megfeleljenek a szabályoknak. Ezért nagyon fontos, hogy a
szövetkezetek kellő időben eldöntsék, hogy milyen ütemben, milyen
források igénybevételével tudnak majd megfelelni a követelményeknek.
„A szövetkezeti mozgalom 50 éve azt bizonyítja, hogy a megfontolt,
előretekintő változások hozták meg azokat az eredményeket,
amelyeknek köszönhetően most itt ünnepelünk” – hangsúlyozta a
miniszter.

Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnöke
elmondta: a szövetkezetek nem képviselnek akkora erőt, mint a
rendszerváltás előtt, tőkeerejük a kárpótlásba való bevonással és az
üzletrészek kihasításával meggyengült. Nem érzik törekvéseik tudatos
támogatását, hiányolják a munkájukhoz szükséges politikai és
társadalmi bizalmat; 18 év alatt közel ötezer szövetkezet alakult át
társasággá vagy szűnt meg, több százezer munkahely veszett el –
mondta. Az OSZT elnöke szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium a szövetségekkel együttműködve sokat tehet azért, hogy
az Európai Unió által ajánlott és támogatott termelői értékesítő
szervezetek, termelőcsoportok megerősödjenek és újak is alakuljanak.


Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben üdvözölte a
szövetkezeteket. A levél szerint a kormány szándéka az, hogy az őszi
ülésszakon napirendre tűzi a szövetkezetek működését szabályozó
törvény felülvizsgálatát. „Nyitottak vagyunk arra, hogy a
szövetkezetekkel együttműködve tökéletesítsük annak előírásait…” –
tartalmazza a levél.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a megemlékezésen
hangsúlyozta: a takarékszövetkezetek megalakulásuk óta a vidék
bankjai, a szektor közel 1.700 fiókjának 90 százaléka olyan
településeken található, ahol kizárólag ők nyújtanak pénzügyi
szolgáltatást. Kiemelte: Magyarország uniós csatlakozásával egyre
nagyobb hangsúlyt kap a vidékfejlesztés, a kistérségek megerősítése,
a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése, amiben fontos szerep jut
a takarékszövetkezeteknek.

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
Felügyeleti Tanácsának elnöke elmondta: a felügyelet arra törekszik,
hogy a pénzpiac minden szereplőjét egyformán ítéljék meg. A
takarékszövetkezetek előtt álló kihívásokat Farkas István a
következőkben foglalt össze: tőke, tudás, technológia és tisztesség
(prudencia). A kihívásokra adandó választ illetően pedig úgy
fogalmazott: a szövetkezeti mozgalomnak vannak előnyei, azokat ki
kell használni.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a
takarékszövetkezetek akkor sikeresek, ha ragaszkodnak gyökereikhez,
élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket erős helyi beágyazottságuk
kínál. Nem feltétlenül teszik helyesen, ha másodpiaci
jelzálogkötvényekbe fektetnek, komplex pénzpiaci derivatívákat
vásárolnak vagy éppen több milliárdos bevásárlóközpontok építését
finanszírozzák – figyelmeztetett.

Az ünnepi megemlékezésen kitüntetést is átadtak: Váradi Lajos az
OSZT javaslatára a Magyar Köztársaság Érdemrend Polgári Tagozata
Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.