Ha minden ilyen flottul menne, könnyű munkája volna a parlamenti képviselőknek, jól felmért két társadalmi igény jutott el hozzánk, s szakmai segítséggel, jó törvény született – hallottuk a mai sajtóreggelin az Üllői úti Premier Kultcaféban. Fotóink Róth Tamás felvételei. Két törvényjavaslat. 19 helyszín – Budapesti, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, […]

Ha minden ilyen flottul menne, könnyű munkája volna a parlamenti képviselőknek, jól felmért két társadalmi igény jutott el hozzánk, s szakmai segítséggel, jó törvény született – hallottuk a mai sajtóreggelin az Üllői úti Premier Kultcaféban. Fotóink Róth Tamás felvételei. Két törvényjavaslat. 19 helyszín – Budapesti, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg –, 6300 megtett km. 75 nyugdíjas segítő, 2000-nél több résztvevő – egyharmaduk vállalkozó, kétharmaduk nyugdíjas. 114 bejegyzett közérdekű nyugdíjas szövetkezet, több ezer foglalkoztatott. Stratégiai együttműködési megállapodás a kormánnyal. – A nyugdíjas évekhez, és az unokákhoz illeszkedő munkavállalási formát tudunk biztosítani, a maga kedvezményeivel, motivációival adóügyi oldalról – nyitotta meg a Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok fórumsorozat záróeseményét Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény előkészítésének egyik közreműködőjeként. – Az előzetes igények szerint is több tízezer nyugdíjas tud visszajönni a munka világába, segítve ezzel a vállalkozások munkaerő-igényét. Itt találkozott össze két társadalmi igény. Az analógia megvolt a diákszövetkezeti törvény oldaláról, amelyre építve, megpróbáltuk megalkotni, a korfa másik végén szereplők számára is a jogi szabályozást. Politikusokhoz illő szerénytelenséggel, azt tudom mondani, hogy egészen jól sikerült. Legalábbis a számok alapján. Jelen pillanatban 8-12 ezer tag regisztrált, s 20-30 ezer nyugdíjas tudja bővíteni ezt a kört. Már beszélhetünk szerződésállományról, 3-5 milliárd forint értékben és nem utolsó sorban körülbelül 1000 olyan cég van, aki igényli a nyugdíjasok szövetkezeti munkavállalását. Ha minden ilyen flottul menne, könnyű munkája volna a parlamenti képviselőknek. Jól felmért két társadalmi igény jutott el hozzánk, s szakmai segítséggel, jó törvény született. A gyakorlat visszaigazolja a korábbi elvárásokat. A siker előszobájában vagyunk. Olyan új szegmenst tudtunk behozni, amely időt állóan segíti a hazai nyugdíjasokat és a hazai cégeket – fogalmazott. – A KÖZÉSZ eredményesnek és jónak tartja a kezdeményezést, amit a kormány tavaly tett, s amelynek eredményeként 2017 júliusa óta közérdekű nyugdíjas szövetkezetek alakulhatnak Magyarországon. A ma már tudott számok igazolják, hogy ez a kezdeményezés helyes volt és időszerű. Minden fórumon nagyon komolyan vették az érkezésünket. A város, a megye első embere, a kormányhivatal vezetője köszöntött minket, s vett részt velünk a tanácskozáson. Sok-sok kérdés érkezett és rengetegen jelezték érdeklődésüket. A nyugdíjasok tettre készek és aktívak. Összegezve visszük tovább, képviseljük a tőlük érkező gondolatokat, kéréseket, javaslatokat. Büszkén jelenthetem be, hogy az eddigi munka eredményeként együttműködést kötöttünk a Kormánnyal, amit Novák Katalin EMMI államtitkár és a KÖZÉSZ elnökeként, én írtam alá a jövőbeni célok megfogalmazásával – mondta Turi Dénes, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdek-képviseleti Szövetsége elnöke. – A vonzó konstrukció olyan érdekeltségi rendszert teremt, amelyben mind a három szereplő számára, a nyugdíjas munkavállalónak, az őt befogadó, illetve általuk alapított szövetkezetnek, illetve az általunk képviselt külső foglalkoztatónak, aki a nyugdíjas tevékenységét, aktivitását igénybe veszi, is kedvező az adózási forma. Komoly lehetőséget biztosít a törvényjavaslat és későbbi módosításai, a generációk közötti szolidaritást is erősítve – emelte ki a szakmai fórumsorozat társszervezőjeként Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára. Dr. Réti Mária habilitált egyetemi docens és dr. Bak Klára, a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. szakértői, mint a törvény kimunkálói elmondták, hogy számukra nagyon tanulságos volt az eseménysorozat. – Mi magunk is nagyon sokat tanultunk. Tükröt tartott nekünk, jogalkotóknak. Számunkra nem is elsősorban a jogi relevancia volt a legértékesebb. Sokkal inkább, hogy sikerült olyan nyilvános fórumot teremteni, felületet adni az érintettek, a társadalom idősödő korosztálya és a piaci szereplők számára, ahol az álláspontját mindenki elmondhatta, minden kérdését feltehette – melyekre megkíséreltünk válaszolni –, kritikáját megfogalmazhatta. Jogászként az elmúlt 15 évben, sem az elméletben, sem a gyakorlatban, nem sok olyan szakmai fórummal találkoztunk, ahol ezt a publikusságot sikerült megvalósítani. Törekedtünk arra, hogy a szabályozást, a szövetkezeti forma sajátosságait, a formában rejlő előnyöket az érintettek számára a szakmai fórumsorozaton bemutassuk – fogalmaztak. A Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok fórumsorozat alkalmával a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége tagjaitól és az eseményeken megjelent nyugdíjasoktól érkező társadalmi igényre reagálva két törvényjavaslat fogalmazódott meg, s talált támogatásra a jogalkotóknál. Az alanyi kör kibővítésére további módosításokat javasol a KÖZÉSZ. A Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok felületet, lehetőséget és nyilvánosságot teremtettek a közvetlen visszajelzésekre, amivel minden állomáson aktívan és spontán éltek a résztvevők. Számos alkalommal jelezték az érintettek, hogy A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvénynek biztosítékot kell nyújtania a szövetkezetek tagjai irányába a személyes közreműködésük arányában járó jövedelemre, illetőleg előmenetelükre vonatkozóan. Fontos, hogy a Szövetkezeti törvény tartalmazta korábban is és természetesen jelenleg is, hogy arányosnak kell lennie az ellentételezésnek a tag személyes közreműködésével. A Gazdasági Bizottság ennek a szabálynak az alapján a következő kiegészítést támogatta a szövetkezeti vagyonjog körében (az ülés időpontja: 2018. március 12.): A nyugdíjas szövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel. Megjegyezzük, hogy ez a szabályozási javaslat harmonizál az iskolaszövetkezeti vagyonjog hatályos szabályával. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet közösségi alapjának képzésére és működtetésére vonatkozóan merültek fel észrevételek szintén a Szakmai Napok több állomásán. Az érintettek jelezték, hogy a gördülékenyebb gyakorlati lépések megtétele végett helyes lenne egy iránymutatás megfogalmazása a közösségi alap létrehozatala és működése körében. Mi a témát támogatjuk és hasznosnak tartjuk ezeket az észrevételeket is. Szinte minden állomásán a Szakmai Napoknak felmerült a fordított áfa kérdése. A fordított áfa alkalmazása nagyon jó, de ha költségvetési szerv kerül be a jogviszonyba, miután ő nem alanya az áfának, problematikusnak tartják a gyakorlatban a kérdést gazdaságosságilag. A Szakmai Napok alkalmával ugyancsak szinte minden állomáson jelezték a résztvevők, hogy javasolják az alanyi kör bővítését több területre vonatkozóan is, így például a korhatár előtti ellátásban részesülőkre. Erre nézve a Gazdasági Bizottság támogató álláspontra jutott. (2018. március 12.) A nyugdíjas szakmai napok résztvevői több főbb területet emeltek ki, ahol a nyugdíjasoknak komoly szerepe lehetne a munkaerőhiány kiküszöbölésében, a tudásátadásban és a közösségteremtésben. Ezek a fő területek a következők: oktatás területén tanítók, tanárok, egészségügy területén széles körben, továbbá óvónők, gondozónők. Erre nézve az érintett jogterületek harmonizációjának lehetősége megvizsgálás alatt áll. Az érintettek több helyen jelezték, hogy a szövetkezeti formáról, illetőleg annak egyediségéről folyamatosan jogi tájékoztatást kellene nyújtani annak érdekében, hogy az alapítások, majd a későbbi működés a valódi szövetkezeti tartalommal történhessen meg. Jelezték a résztvevők továbbá azt is, hogy fontos lenne, hogy olyan jogi szakemberekkel tudjanak az alapítók, illetőleg a szövetkezetet működtetők egyeztetni, akik ismerik a szövetkezeti formát és annak gyakorlatát. Észrevételek hangzottak el abban a körben is, hogy a szövetkezeti gyakorlatot egy részletesebb kidolgozottságú, átfogó szövetkezeti törvény – egy törvény – segíthetné, például a szövetkezeti tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletező rendelkezésekkel. Általános felvetésnek tekinthető az is, hogy az érintettek számítanak az érdek-képviselet hatékony, őket segítő tevékenységére. Az előadásokat követő beszélgetések, hozzászólások konklúziójából dolgozunk a további módosításokon. A munkajogviszony és a gazdasági társaságok mellett – új ismeretanyagot adva – bemutatták a szövetkezeti formát, amely reneszánszát éli, rugalmassága és kedvezményei és közösségi eleme okán. Az érdek-képviselet egy mindenki által elérhető folyamatos és naprakész fórumot teremt, a szakmai kapcsolatok sokrétű koordinálásával, biztosítva tapasztalati kimenetet. A Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok záróeseményén egyperces néma csenddel emlékeztek a jelenlévők a szövetkezeti szektor nagy példaképére, a tegnap elhunyt Demján Sándorra.

Kulcsszavak: Demján Sándor, VOSZ
Címkék: Demján Sándor halála
Kategóriák: NEWS