Demján, Széles: elképzelhető a hét százalék (1. rész)
- április 30.
Veszprém, 1997. április 30., csütörtök – A magyar gazdaság jelenlegi helyzetére alapozva a következő években elképzelhető a GDP hétszázalékos növekedése is – jelentette ki egybehangzóan Demján Sándor, az Euroinvest Befektető Rt. vezérigazgatója és Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke csütörtökön, Veszprémben a Jogász Egylet fórumán.
Mindketten arra a kérdésre válaszoltak, hogy a növekedésre
vonatkozó Fidesz- vagy MSZP-prognózissal értenek-e egyet.
Demján Sándor hangsúlyozta, hogy elfogadhatónak tartja ugyan a
fideszes prognózist, de nem ért egyet a felosztás, a felhasználás
elképzelt módjával, a többletet ugyanis a gazdaságba kellene
visszaforgatni. Széles Gábor pedig nem a GDP-növekedését tartja a
gazdasági fejlődés leghitelesebb mérési mutatójának.
A magyar gazdasági élet két markáns személyisége a jog és a
gazdaság kapcsolatáról és az erre vonatkozó saját tapasztalatairól
beszélt a Veszprém megyei jogászok rendezvényén.
Széles Gábor hangsúlyozta, hogy több pozitív tapasztalata volt
az elmúlt négy év alatt: a gyáriparosok kezdeményezésére
csökkentette a kormány a társasági adót 38 százalékról 18
százalékra; figyelembe vették véleményüket a háttéripari fejlesztés
megítélésében is.
A privatizáció befejezése után az új kormánynak új
gazdaságpolitikában kell gondolkodnia – mondta. Ehhez a GYOSZ már
kidolgozta a tizenkét területet érintő „megaprogramot”, vagyis azt a
nemzeti programot, amelynek megvalósítása ésszerű lenne.
Ezt megismertették a különbözö pártokkal is, de – mint mondta –
egyelőre még Horn Gyulától sem kapott visszajelzést, akivel pedig jó
a kapcsolata.
Széles Gábor felhívta a figyelmet néhány jogilag is rendezetlen
helyzetre. Rámutatott, hogy tisztázatlan a részvénytársaságokban az
igazgatósági tagok felelősségének köre.
A fejlett piacgazdaságokban az igazgatóság tagjai vagyonukkal
felelnek, de ott ezt a tevékenységet főállásban végzik.
Magyarországon az igazgatósági tagság sok esetben csak
jövedelemkiegészítés, így utólag nehéz eldönteni, hogy az esetleges
csőd kinek a hibájából következett be. (folyt. köv.) (MTI)