– Annak kapcsán hívtuk meg, hogy tegnap volt egy sajtótájékoztató, ahol az alapítvány munkájáról beszéltek, hiszen ez az alapítvány az elmúlt négy évben kb.


– Annak kapcsán hívtuk meg, hogy tegnap volt egy sajtótájékoztató, ahol az alapítvány munkájáról beszéltek, hiszen ez az alapítvány az elmúlt négy évben kb. 19 ezer hátrányos helyzetű gyermeknek segített. Hangsúlyozták, hogy ezt még egy évig teszik, hiszen 2007-ben ön egy öt éves programot indított útjára. Mi lesz azután? – Ez a Demján Sándor Alapítvány és két alapítvánnyal működik együtt az Értetek Alapítvánnyal, meg Nyírbátor térségébe dolgoz és Abaúj Polgáraiért alapítvány. Az országban 33 szegény kistérség van, ebből Encs a 8. és 18. a nyírbátori terület. Tehát az én alapítványom az úgy működik, hogy megbíz egy másik alapítványt, amelyik lebonyolítja, hogy valóban azokhoz kerüljön a pénz és a támogatás, akik rászorulnak. Ennek az a különbsége, hogy 3-5% rezsivel történik, előtte, amikor néztük, hogy társulunk állami vagy más szervezethez, akkor azt jött ki, hogy a különböző alapítványok a 40-50%-át is felélik ennek a pénznek. – Akkor ebből az is következik, hogy tulajdonképpen jobb is, ha az állam kimarad ebből és alapítványok egymás között, már ha van olyan alapítvány, amelyik hajlandó ezt az ügyet felvállalni. – Nem, az állam ne maradjon ki, hanem oldja meg azt, hogy egyszerűen, számtalan, tehát több száz önkéntes dolgozik és róluk kellene szóljon végül is ez a műsor, mert pénzt adni az látszólag nagy dolog, de valakinek a munkaidejét, szabadidejét, aki feláldozza erre önként pénz nélkül és itt a két alapítványnál erről van szó, akik a 19 ezer gyerek részesült ebből, volt aki többször, folyamatosan, azt én még nagyobb dolognak tartom és ugye ma van az iskolakezdés, ez a műsor a gyerekekről kell, hogy szóljon. Itt óvodás kortól középiskoláig történt a támogatás. – Igen, azért még mindig kérdés, hogy a következő évben az ön alapítványa tud ebben segíteni, de nyilván jó lenne, ha ennek lennének követői, mert ha nem, akkor mondjuk a jövőben ez a 19 ezer gyerek, vagy más 19 ezer gyerek nem nagyon tud programokban részesülni, bár azért azt tegyük hozzá, hogy a kormányzat szintjén is megfogalmazódnak különböző javaslatok. – Én nagyon szegény körülmények között nőttem fel, tehát én átéltem a szegénységet és a hátrányt. Tehát ma Magyarország abban kell gondolkodni, hogy a gyerek számára az esélyegyenlőséget meg kell adni. Az esélyegyenlőségben benne van, hogy azonos minőségű oktatást kell adni, ezen segít majd az iskolák államosítása, hiszen gyerek nem lehet kiszolgáltatott annak, hogy szegény egy önkormányzat, a másik meg gazdag. Normálisan kell étkezni. – Érdekes, amit mond, hiszen a pedagógus szakszervezetnek itt volt az egyik képviselője, aki éppen azt mondta, hogy az iskolák államosítása az ellentétes irányba hat, tehát nem az esélyegyenlőséget javítja, hanem éppen rontja. – Én természetesen nem értek vele egyet, mert én tudom, hogy milyen különbségek vannak iskolák és iskolák között. A feltételeket figyelembe véve és ez az egész oktatás ez megreformálásra szorul. Az egyik ilyen dolog én szerintem az, hogy állami iskolák legyenek állami normatívában és azonos feltételekkel. Azonos feltétel az, hogy egy gyerek megfelelően tudjon tisztálkodni, megfelelően tudjon étkezni. Ez arról szól az alapítvány is, hogy nagyon szegény gyerekek nyelvet tudnak tanulni, ha javított az eredményén, akkor számítógépet kapott ebben a térségben, de mondom, ez számtalan, önkormányzatok és számtalan segítő végezte el és modell értékű, ezt szerettük volna elmondani a sajtónak és köszönöm, hogy erről beszél velem és nem másról. Ahányszor mi erről beszélünk, a sajtóban 90%-ot írnak arról, hogy valami politikai jellegű kérdést feltesznek nekem és ami a számomra legfontosabb és életem egyik célja volt, hogy én sok hozzám hasonló szegény gyereken segítsek, akiknek sikerüljön kitörni a környezetből, azokról általában hallgatnak, tehát nem arról ír a sajtó. – Egyet hadd mondjak, nem kérem, hogy politizáljon, de évekkel ezelőtt ön volt az, aki azt mondta, talán a VOSZ konferencián, de már nem emlékszem pontosan, hogy hol, hogy szegény nincs, csak rosszul vezetett ország és ugye a tegnapi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy egyre jobban nő a gyerekszegénység, egyre több gyerek és család kerül ebbe az állapotba, tehát nő a szegények száma, akkor ebből az következik, hogy ebben az országban és ez most nem a mostani, nem az előző, hanem viszonylag sok kormányzati felelős valamit lehet, hogy nem jól csinált, mert akkor nem nőne a szegények száma. Ha ön azt mondja, hogy modell értékű ennek az alapítványnak a tevékenysége, akkor ezt a modellt hogy tudná átadni, hogy mondjuk ezt, akik az országok vezetik, lássák és használni tudják? – Tehát fenntartom a mondást, hogy nincs szegény ország, csak rosszul vezetett, tehát a magyar politikai elit nagyon rosszul vizsgázott és egyáltalán a magyar elit. Tehát, hogy az a helyzet kialakult, hogy egy élenjáró országból az utolsó helyre kerültünk ugyanakkor bárkit megbíznak bárminek a vezetésével, ugye senki nem tud csodákat tenni, bár az emberek szeretnék, ahhoz idő kell, tehát rombolni mindig gyorsabban lehet, mint építkezni, de ez a mondás igaz. Mi pont olyan modelleket kell átvenni, nem kell mindig mindent kitalálni, amelyek jól működnek. Ez a két kistérségi modell ez jól működik, ezen a modellen keresztül lehet segíteni a szegény gyerekeknek, megadni nekik az esélyegyenlőséget. Én ezt ezért szerettem volna ezt bemutatni a sajtónak, de általában nem arról írnak, hogy milyen remek dolog az, ha jegyet javított, tehát bevittük az érdekeltséget, akkor megemelkedett, akkor el tudta nyerni az ösztöndíjat, akkor kapott számítógépet, mondjuk esélye sem lett volna, hogy számítógépe legyen, vagy hogy hogy tanulnak nyelvet és erről szól. Tehát Magyarországon a szegénységet lenézik, a szegénység az nőni fog átmenetileg, egyetlen egy kilábalási lehetőség van, ha Magyarország gazdaságilag növekedik. – Igen, csak most a számok azt mutatják, hogy a kormány által várt gazdasági növekedés az nem lesz annyi, amennyi. A számok azt mutatják, hogy az államadósságon valahogy csökkenteni kell. A számok azt mutatják, hogy ehhez bevétel kell, vannak mindenféle kormányzati elképzelések a hírek szerint, amik között pl. szerepel az, hogy szolidaritási adók és szerepelnek egyéb extra dolgok. Ezt ön hogyan látja? Portugáliában éppen most vetették fel, hogy extra adót fizessenek azok a magánszemélyek, illetve vállalkozások, amelyek bizonyos jövedelemhatár fölött vannak. – A szegénység az várhatóan nőni fog. Egy ilyen helyzetben a szegényekkel való, a ténylegesen, tehát olyan szegényekről beszélek, aki nem tud dolgozni, aki kiszolgáltatott, mert attól, hogy szegény, de tud dolgozni, de nem akar, én azokat nem értem ebbe. Akkor meg kell növelni a társadalmi szolidaritást, tehát én híve és szószólója vagyok egy szolidaritási adónak átmenetileg. Mert átmenetileg lesz nehéz helyzetben az ország, tehát romlik a külső környezet, nem a mostani kormány tehet róla, ezt szeretném elmondani, de neki is gyorsabban kell lépni, határozottan és gyorsan és a külső körülményekhez igazodva stratégiát kell váltani, tehát mondjuk a vesszőparipám, a termelésről kell leszedni az adót, nem a marketing cégekről, nem a jogi irodákról, hanem a termelést kell ösztönözni, az teremt majd újabb munkahelyeket, munkahelyek kellenek és adó. Ha van növekedés, akkor a szegénység csökken. Ha szegénység van, akkor a szegénység megöli a demokráciát, az a legnagyobb ellensége, ha Európa szegényedik, Európában sem lesz demokrácia, nálunk sem. Ezért fontos tétel, a szegényeket felemelni, ennek egyik módja és alapja az azonos szintű oktatás, az oktatásban történjen meg az esélyegyenlőség és erre hoz példát az a ként alapítvány, aki a mi alapítványunkkal együttműködve úgy érzem, hogy fantasztikus sikereket ért el. – Meglátjuk, hogy hányan fogják követni az ő példájukat. – Ez a sajtón is múlik. Tehát jobb ha erről írnak, ezt mutatják meg modellként és példaként, minthogy melyik celebet mivel operálták meg. – Köszönöm, hogy itt volt nálunk.

Kulcsszavak: Demján Sándor, VOSZ
Címkék: Demján Sándor interjú
Kategóriák: nem meghatározható