– A stúdióban köszöntöm Demján Sándort, a Trigránit Zrt.

– A stúdióban köszöntöm Demján Sándort, a Trigránit Zrt. elnökét, jó estét elnök úr!

– Jó estét kívánok!

– Úgy jelentette be a napokban megkötött üzletet, hogy az év ingatlanügyletét kötötték meg az amerikai befektetővel, beruházóval. Nem túlzás ezt állítani erről az üzletről?

– Nem túlzás, mivel ez mondjuk a magyar ingatlanértékesítést megduplázta. Ennek az a jelentősége, hogy a Heitman, az egy befektetési alap , 23 milliárd dollár, tehát olyan 30 milliárd körül van úgy tudom a magyar GDP, csak az arányt érzékeltetem, hogy milyen méretű, és akkor amikor Amerikai vonul ki Európából, mert kétségei vannak, hogy milyen lesz Európa jövője, akkor egy ilyen nagy nemzetközi alap az Magyarországra jön irodaépületeket vásárol, és akkor ő úgy gondolkodik, hogy van Magyarországnak, illetve ennek a régiónak jövője, tehát Kelet-Európának szebb jövője van, mint Nyugat-Európának – így gondolkodnak.

– Itt ugye egy 45 milliárdos beruházásról, vagy ingatlanvásárlásról van szó.

– Igen, közel 45 milliárd, annak függvényében, hogy milyen a forintárfolyam.

– Ugye, csakhogy a nézők is tudják, a Millenniumi Városközpontban lévő épületekből egy három-négynek a 74 százalékos tulajdonrészét vásárolta meg ez az alap. Hogy-hogy őket nem rettentette, vagy riasztotta el a Moody’s leminősítése, hiszen ugye ez az üzlet a leminősítés után köttetett, tehát Amerikában valószínűleg akkor már Magyarországnak nem volt túl jó híre.

– Hát egy ingatlanépület, tehát amit mi építünk, ugye mi Európában a harmadik, negyedik helyen vagyunk, mint fejlesztők, és híresen jó színvonalúak az épületeink, tehát mindegy hogy kereskedelemről vagy irodáról beszélünk, és akkor egy befektető egy épület esetében az 30-40 évben gondolkodik, tehát meghatározza a minőség, és amit én már egy évtizede hajtogatok, hogy Magyarország ugye nehéz helyzetben van, de nagyon komoly kemény munkával meg sok változtatással, reformmal mondjuk 8-10 év múlva ez egy nagyon jó hely lehet Európában, tehát elég Kelet-Európában. S ők hosszútávon gondolkodnak, és ezért vásárolták meg.

– Ön úgy fogalmazott korábban, hogy a nyájszellem uralkodik a befektetők között, ami azt jelenti hogy esetleg most ez az ingatlanvásárlás további befektetőket vonz majd ide Magyarországra, vagy ebbe a térségbe? És miért pont Magyarországra, miért nem mondjuk Nyugat-Európába?

– Nyugat-Európa jövőbeni esélyei azok rosszabbak, mint Kelet-Európáé. Ugye ma egy olyan szindróma van, mint ami a Római Birodalomban volt. Tehát a Kelet-Római Birodalom az többszörösen túlélte a Nyugat-Római Birodalmat, én azt gondolom, hogy tehát Nyugat-Európában ingatlanban valóban túltelítettség van, Kelet-Európában pedig hiány. Kelet-Európa, mivel ez egy piac, életszínvonala az fel fog emelkedni, lehet hogy úgy, hogy lesüllyed Nyugat-Európáé, de ez egy piac, és egy befektető az nem a politikus fejével, vagy a hitelminősítő fejével gondolkodik, ő másképp. S az egész világon van néhány nagy cég, amelyik híres arról hogy jól fejtet be, és ez a nyájszellem olyan, hogy vannak úgynevezett kolomposok, tehát ugye a nyáj követi a vezetőjét. Ha néhány ilyen jelentős céget sikerül megfogni, akkor az egy ország irányába a bizalmat feltétlenül megerősíti. Van egy ilyen jelentősége ennek a befektetésnek Magyarországon.

– Egy kicsit kanyarodjunk el, de maradjunk a Duna parton. Ugye korábban ha jól emlékszem, 2003 környékén volt még egy olyan terv, hogy ott a Millenniumi városrészben egy kongresszusi központot is fölhúznak, és hogy gyakorlatilag egy ilyen komplex, tehát ott lenne a MÜPA, a Nemzeti Színház, a Kongresszusi Központ, és akkor a kongresszusi turizmuson keresztül az az egész térség vagy rész fejlődne. Mi lett ezzel a beruházással, vagy a közeljövőben várható-e hogy megvalósul?

– Szerintem Budapest számára létfontosság lenne Magyarország szempontjából is. Az idegenforgalom a kongresszusi turizmus az a legjövedelmezőbb bevétel. Akkor mi egy dollárért ajánlottuk fel, ma már ezt nem tudjuk megtenni, tehát nem tudnám rávenni a befektetőtársaimat. A területet az akkori kormánynak hogy azzal építi meg akivel akarja, legyen ott egy kongresszusi központ. Mivel az elképzelésünk, hogy a Millenniumi Városközpont az egy kulturális és idegenforgalmi központ kell legyen, tehát nem akartunk oda mondjuk kereskedelmi központot építeni, vagy lakásokat…, mondjuk ez a legjobb terület lakásépítésre, a legmagasabb lakásárak itt vannak, úgyhogy én remélem hogy a kormány meg fogja csinálni a kongresszusi központot, annak Budapestre és Magyarországra rendkívül jó hatása lenne akkor, amikor az egész ország növekedési problémákkal küszködik.

– Mostanában megkérdőjelezik hogy a Trigránit mennyire magyar, kevés magyarországi beruházásról, vagy fejlesztésről lehet mostanában hallani, sőt szinte egyáltalán nem, de ugye a térségben, Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban is, több környező országban is fejlesztenek, építenek. Mi ennek az oka?

– Először is az, hogy a Trigránit létszámának a kétharmada az külföldön van. Ez egy magyar többségű, a Csányi úr meg én birtokoljuk a többségét a cégnek, de ez alapvetően nem Magyarországon tevékenykedik, Lengyelország egy nagyobb ország és Szlovákia, Horvátország, tehát mi több országban dolgozunk, hát van ennek oka hogy miért nem fejlesztünk, bár ugye a sajtó egy része azt mindig ilyen nagy felkiáltójellel mondja, hogy Demján nem Magyarországon fejleszt. Azért a múlt évben 70 ezer négyzetméter volt a K&H Regionális Központja, amit itt felépítettünk, az az egyik legnagyobb, a Mercedes gyár után a legnagyobb invesztíció volt, tehát ez nem igaz, hogy mi itt nem fejlesztünk. Ha pedig most megnézzük a jogszabályokat, a tisztelt Országgyűlés sok buta jogszabályt is hoz, néhány hasznos mellett, például ilyet a plázastop. Nekünk ez egy alapprofilunk, akkor tudunk építeni máshol, örömmel üdvözölnek és támogatnak bennünket. De építünk mi irodát máshol is, sportarénát, különböző befektetéseket, tehát azt gondolom, hogy felül kell vizsgálni néhány dolgot, és az ideiglenes felfüggesztést azt célszerű lenne időbe visszavonni.

– Ön nem csak buta törvénynek nevezte a plázatörvényt, hanem azt állította, hogy 200-300 milliárdot húz ki az egyébként is nehéz helyzetben lévő építőipar zsebéből. Arra lennék kíváncsi, hogy melyek azok a lobbiérdekek, amelyek szerint, vagy amelyek mentén ez a plázatörvény Ön szerint megszületett, mert hogy ilyeneket sejt, vagy vélelmez a háttérben.

– Én nem mondtam ilyet, tehát hogy kiknek az érdeke. Valamikor milyen tetszetős szlogenek keletkeznek, hogy nem kell több kereskedelem. Én azt mondtam tehát, ha az volt a célja hogy ne építsenek nagy alapterületű üzletet, akkor nem értem a 300 négyzetmétert. Ugye ha a konkurens bele tud szólni abba, hogy valaki mellette, mint versenytárs megjelenjen, akkor ott nagy baj van, az nem érdeke a lakosságnak. Ma amikor arról beszélünk, hogy fél százalék a növekedés, tehát 200-300 milliárd az építőiparnál kiesik és ez dominánsan foglalkoztatta a helyi kisvállalkozókat egy-egy faluban, vagy településen, akkor nem is értem a döntést, amikor minden erőfeszítés arra irányul, hogy növekedni kellene, és az építőipar az egyik legnagyobb jövedelmet biztosítja, hiszen bármilyen elvégzett munkából 50 százalék közvetlenül, vagy közvetve visszamegy az államhoz. Tehát nem tudom hogy kik találták ki, az egyik párt javasolta, a másik átvette, módosította, visszavonta, de ez nem az a helyzet, nem úgy áll Magyarország, hogy lemondjon 200, vagy 300 milliárdról, mint ahogy meglepetéssel olvasom, egy ilyen nehéz helyzetben lévő ország, hogy akarjuk a Szentkorona ünnepet, hogy munkaszüneti nap legyen. Nem tudom mikor döbbennek rá honatyák, pártok, hogy Magyarország ebből a helyzetéből csak kemény és sok munkával tud kilábalni, és nem a munkaszüneti napok számát kellene növelni, mert egy munkaszüneti nap is jelentheti mondjuk egy fél százalékos kiesést, és Magyarország jövője azon múlik, hogy tud-e növekedni. Ha már itt tartunk, akkor válság idején növekedni? Hogyan lehet válság idején további befektetőket ide csábítani, vagy hogyan lehet egyáltalán válság idején a vállalkozásokat feltőkésíteni? Nem éppen hitelezős kedvükben vannak a bankok. A válság, én azt mondom, közgazdaságilag az egy hasznos dolog. A válság idején elhullanak cégek, és hiányok keletkeznek, tehát a piacon, oda kell tudni figyelni. Európa esetében én azt gondolom, hogy a válság, ami folyik a világon, majd nagyon meg fogja drágítani az élelmiszert. Tehát most kellene ilyen fejlesztéseket végezni. De a magyar gazdaság azért nem versenyképes, mert 8-10 éven keresztül a kis- és középvállalkozások, nem rólam van szó, mint nagyvállalatról, kis- és középvállalkozások nem kaptak pénzt arra, hogy korszerűsítsék a technológiájukat, ezért termelékenységben a felét produkálják annak, mint Európa átlaga. Tehát a gazdaság szerepét kell újraértékelni, és minden embernek meg kell érteni, hogy a gazdaság olyan, mint egy épületszerkezet, mint egy tartóoszlop. Tehát ma ez nagyon gyenge lábakon áll, és minden a gazdaságtól függ a társadalomban, arra épül egy társadalom. Akkor ezeket az alapokat erősíteni kell és nem gyengíteni. Tehát mondom, a krízisben is van… Ilyenkor kell tudni kedvező hitelforrásokat teremteni a gazdaság számára, nem ördögtől való, más országok példájánál, hogy magasabb legyen a tőkejuttatás, kis- és középvállalkozókról beszélek, mondom, és nem nagyvállalatokról, és nem lenézni kell azt, aki a termelésben van, hanem tisztelni kell, mert amikor azt mondják, hogy az adófizető pénzén ez vagy az történik, mindenkinek, a miniszterelnöknek, az akadémikusnak, az orvosnak, önnek és … az a közvetlen termelésből, tehát az újérték-előállító területről származik a jövedelem. És ezt kell erősíteni egy krízisben. Ugye a kormány is nagy hangsúlyt fektet erre. Fellegi Tamás volt nemzeti fejlesztési miniszter ugye kínai kapcsolatokkal, kínai vezetőkkel is tárgyalt. Nem tudom, hogy volt-e kint esetleg kormánydelegációval tárgyalni, de azt tudom, hogy Kelet felé nyit a TriGránit is. Milyen tervezett beruházások vannak, amelyeket Kínában vagy a keleti szektorban terveznek? A cégünk, mivel ugye nemzetközi összes díjat, mindent elnyert, ami létezik ingatlanfejlesztésben, kínai városok kérnek fel bennünket különböző létesítmények fejlesztésére, megfizetik nekünk a fejlesztési díjat, majd felkínálják a részvételt, és hát Kína tele van ilyen egymilliós, hárommilliós várossal, tehát más-mások a dimenziók, és ott szükség van a minőségi tudásunkra. Ugyanakkor kínaiak is szeretnének bejönni Európába, és ilyen irányú tárgyalásaink vannak. Az egy jó irány, tehát Kínával egy szorosabb gazdasági kapcsolatot teremteni, vagy turizmust fejleszteni, tehát ahhoz persze az is kell, hogy ne a magyar követség legyen, aki a legnagyobb arányban utasítja el a kínai turistákat a schengeni belépésre. Tehát valamikor van egy politikai szándék, de a döntés az nem megy végig egy rendszeren. Épp erre akartam rákérdezni, hogy vajon mi lehetett az oka annak, ugye volt itt egy konkrét beruházásról szó már, amit egy kínai féllel valósított volna meg a kormány, ugye a repülőtérről egy gyorsvasutat éppen a kínaiak kiviteleztek volna. Ön részt vett ennek a projektnek a kidolgozásában vagy letárgyalásában? Nem. A TriGránit bármilyen szerepet vállalt-e volna ebben, vagy tudja-e azt, hogy miért hiúsult meg végül ez a projekt? Az egy másik terület volt, a ferihegyi gyorsvasútra szükség van, tehát az idegenforgalomból akar Magyarország profitálni, és a légiközlekedés ennek egy fontos eleme. Tehát én nem … úgy tudom, hogy az nem hiúsult meg, tehát az a gyorsvasút az meg fog valósulni, de abban nekünk nincsen szerepünk. Beszéljünk egy kicsit akkor a gazdasági környezetről! Ugye a napokban, hetekben elég fontos események zajlanak. Itt van például az IMF-fel folytatott tárgyalás, ami most ugye januárban folytatódik majd. Ön azt mondta, hogy ez nem, hogy nem okozott önnek meglepetés, hogy a kormány ismét az IMF-hez fordult, de ugyanakkor egy másik nyilatkozata viszont arról hangzott el, hogy hibás gazdaságpolitika lenne újabb hiteleket fölvenni, inkább a régieket kéne egy jobb, vagy hasznosabb konstrukcióban felhasználni. A kérdés, tehát… először is, mindig elmondtam többször, tehát akkor is, amikor nagyon sokan más nézetet hangoztattak, hogy Magyarország köszönettel tartozik az IMF-nek, mert ha az IMF valahol megjelenik, akkor pénzt kérnek, hogy segítsen, akkor az adott ország a hibás, hogyha rászorul az IMF-re. Tehát mi 2008-ban, amikor csődbe került Magyarország, akkor ő mentette ki gyorsan. Tehát ezért nem szidást érdemel, hanem köszönetet érdemel. Filozófiai különbség van. Tehát hogy lábal ki egy ország az adósságából? Lehet úgy, hogy elkezd adóztatni, és abból fizeti vissza, de Magyarországon nincs vagyon, ez egy szegény ország. Vagy növekedést csinál. A növekedésnél az a lényeg, hogy Magyarország ne vegyen fel többlethiteleket, tehát ne növelje az államadósságot, hanem cserélje ki, mert ma nagyon drága a kötvény, kedvezőbb IMF-hitelre. Ez egy segítséget jelent, és a törlesztést kell újratárgyalni, mert ugye eddig Magyarországon elvileg minden állampolgár hitelből vacsorázott az elmúlt öt-nyolc év alatt, és most meg vissza kell fizetni. Tehát most jött el az, amikor kéri az IMF a pénzt, és azt a piacokról nehéz összeszedni. Tehát ebben nekünk kompromisszumokat kell kötni, ez Magyarországnak az érdeke, hogy legyen egy pénzügyi stabilitás. Mi a véleménye a költségvetési unióról? Ön szerint szerencsés lenne-e, hogyha Magyarország csatlakozna, mondjuk a közös adóstratégiához? Az ellen határozottan ellene vagyok. Nem most, tehát nem most mondom, hogy felmerült, az én véleményem az volt, én euróellenes vagyok, tehát ez is közismert, több nyilatkozatban elmondtam. Akkor lehet euróövezetbe belépni, ha Magyarország gazdasági teljesítménye eléri az unió 80-85 százalékát. Addig egy ország közepes inflációval, jó árfolyampolitikával és kedvező adókkal tud felzárkózni, hogy dinamikusabb legyen. Ha ezt nem tesszük, akkor nem tudunk felzárkózni, akkor örökre szegények vagyunk. Még egy, hogy a monetáris szabályok alapján irányítanak ebben az ország… ezekben az országokban, és Magyarországon olyan kevés a tőke, az a mi problémánk igazában véve, és a monetáris szabály egy tőkeellátottságban alacsony országot visszavet a fejlődésben. Tehát nekünk változatlanul élni kell ezzel, szolidárisak kell legyünk Európával, mert az unió a mi érdekünk, mert az ő stabilitásuk a magyar növekedést is lehetővé teszi. Én szerintem ha az unió vezetőivel megértetik, hogy a kelet-európai régió, aki csatlakozott, annak a felzárkózás lehetőségét meg kell adni, és nem azt, amit egyesek mondanak, hogy ne a gyár jöjjön ide, hanem a munkaerő menjen Nyugat-Európába. Ez azért… az unió úgy néz ki, hogy önző államok érdekeit képviseli, és a kicsik hangját sokszor nem akarják meghallani. Most 303 forinton áll az euró, ha már az eurót szóba hozta, korábban 400 forintos forint-euró árfolyamot prognosztizált. Még mindig tartja ezt a véleményét, vagy vajon meddig fog tartani a forint romlása? Én amikor a 400 forintot, 350-400-at még a Gyurcsányék idejében, ha nem sikerült megcsinálni a konvergenciaprogramot, aztán amiért jöttek a Bajnaiék, akik elvégeztek egy több fontos feladatot, árstabil.. akkor ez a 350-400 bekövetkezett volna. Ha nem állapodunk meg, ha nem tudunk megállapodni az IMF-fel, most is bekövetkezhet, de ha megállapodunk, akkor visszamegy 280 forintra, ami mindenkinek az érdeke, az egy reális árfolyam. Elnök úr, köszönöm a beszélgetést! Én is köszönöm.

Kulcsszavak: Demján Sándor, Trigranit, Művészetek Palotája, Millennium City Center
Címkék: Demján Sándor interjú
Kategóriák: NEWS