Mától elérhető a még alacsonyabb kamatú támogatott lakáshitel. Demján Sándor, mint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke, ugyanakkor levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben kifejti, hogy minden erejével ellehetetleníti a bankokat a kormány és növeli az állami tulajdonrészt a takarékszövetkezetekben. Álláspontja szerint az újabb lépés sérti az alaptörvényt és a magántulajdon védelmét.

Sérti a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit a takarékszövetkezeti rendszer egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása – véli Demján Sándor. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke levélben hívta fel a kormány figyelmét, hogy az új jogszabály több pontját elfogadhatatlannak tartja. A törvény nyomán a takarékszövetkezetek tőkéje kontrollálhatatlan módon csökkenhet, ami a működést veszélyezteti, és szélsőséges esetben a betétesek bizalmát is megingathatja. Csökken mától a támogatott lakáshitelek kamata – mérséklődött ugyanis az állampapírok hozama, melyekhez a kamattámogatás kötődik. A pangó ingatlanpiacra jó hatással lehet a lakáshitelek felfutása: régen nem volt példa rá, hogy lakáshitelhez lehetett jutni 6-7 százalékos kamatteher mellett. Használt lakásra és korszerűsítésre a bankok maximálisan egyéves kamatperiódusnál 6,45, ötévesnél 7,08 százalékos kamatot számíthatnak fel az állami támogatás idejére, vagyis az első öt évre. Új lakások esetében a minimális hat- százalékos kamattal lehet szerződni. A kamattámogatott lakáshitel nem hozott akkora áttörést az év elején az ingatlanpiacon, májusban is csak 13,6 milliárd forintnyi új lakáshitelt vett fel a lakosság. Jóllehet, ez 15 százalékos növekedés a tavaly májusi adathoz képest, de látszik, hogy a fogyasztók óvatosabbak. Míg a támogatott forinthitelek fénykorában, 2002-2003-ban 150-200 ezer lakáshitelt engedélyeztek, melyből 80-135 ezer volt államilag támogatott, addig tavaly 54 ezret, ebből 1800 volt az államilag támogatott. Úgy tűnik, a devizahitelekkel kapcsolatos nehézségek az egész lakosságot óvatosságra intették. Az első Orbán-kormány által bevezetett támogatott lakáshitelprogram és az általa generált hatalmas hitelkereslet fenntarthatatlan pályára helyezte a költségvetést, így azt fokozatosan ki kellett vezetni. A lakosság és a bankok érdeklődése ezzel párhuzamosan fordult a devizahitelek felé – jóllehet, a magyar lakosságnak elenyésző devizajövedelme volt, mely egyfajta természetes védettséget nyújthatott volna az árfolyamkockázattal szemben. A hitelezésben fontos szerep vár a takarékszövetkezetekre. Éppen ezért figyelemre méltó Demján Sándor álláspontja. Az OTSZ elnöke elfogadhatatlannak tartja azt, ami a takarékszövetkezeti szektorral történik – derül ki az Origo birtokába jutott levélből, melyet még a jogszabály elfogadása előtt írt a milliárdos nagyvállalkozó Orbán Viktornak. Demján Sándor úgy véli: a Takarékbankban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megváltoztatják, ezáltal a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik. Végképp elfogadhatatlannak tartja azt a módot, ahogyan a törvény definiálja az állami beavatkozáshoz – tőkejuttatáshoz és további állami tulajdonszerzéshez – szükséges válsághelyzetet. Válsághelyzetnek tartja ugyanis azt, amikor a 90 napon túli lejárt hitelek aránya eléri a 10 százalékot, miközben ez jelenleg a bankrendszer egészében jóval magasabb arány. Az OTSZ véleménye szerint a törvény sérti az alaptörvényt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit. Végezetül arra a kiemelt veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy a törvény nyomán a szövetkezetek saját tőkéje kontrollálhatatlan módon csökkenhet, ami a működést veszélyezteti, és szélsőséges esetben a betétesek bizalmát is megingathatja. Az új takarékszövetkezeti elképzelésekről szakértők elmondták, hogy manapság nemigen alapítanak bankot. Egyértelmű, hogy a kormány az általa gerjesztett külföldi bankellenes hangulatot azzal kívánja tompítani, hogy 100 százalékos magyar tulajdonú hálózatot hoz létre. Ennek likviditását megteremteni azonban rendkívül nehéz lesz egy olyan időszakban, amikor mind a megtakarítási, mind a hitelpiac pang, és a számottevő növekedés feltételei továbbra sem biztosítottak. Ezért sem mindegy, mi lesz a sorsuk. Nemcsak a lakosság, de a vállalkozások számára is több százmilliárd forintnyi hitelezési kapacitás nyílhat meg a vidéki Magyarország előtt a takarékszövetkezetek átalakításával – állította a Portfolio internetes portálnak adott interjújában Németh Lászlóné. A fejlesztési miniszter szerint egy hosszú folyamat végére került pont azzal, hogy elfogadta a parlament a hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Az új jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettségi és szolgáltatási szintje nem megfelelő, és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes. A jogszabály szerint létrejön egy úgynevezett Integrációs Szervezet, amelynek tagjai lesznek a szövetkezeti hitelintézetek, valamint a Takarékbank Zrt., amiben az állam már most is mintegy 40 százalékot birtokol, a többségi tulajdonrészt azonban az integrált takarékszövetkezetek mondhatják magukénak. A Takarékbank Zrt. most az úgynevezett ernyőbank szerepét tölti be. Ez azt jelenti, hogy önálló fiókkal nem rendelkezik, ugyanakkor a takarékszövetkezetek számára egységes termékkínálatot dolgoz ki és szakmai segítséget nyújt.

Kulcsszavak: Demján Sándor
Címkék: TriGranit / Demján levél, Demján Sándor interjú
Kategóriák: NEWS